Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Tóth Imre: István és Gizella miseruhája (tanulmány)
állították össze, és milyen szövegek hatottak rá. Egyszóval a képegyüttes egészének az eredetét vizsgálom. Kutatom az értelmezési lehetőségeket, az adományozás oklait, a keletkezés körülményeit. A palást a felirata és az ábrázolások csonikulása alapján kazulának készült. Alakja megfelel a IX—XI. századi miseruhákniak: zárt, kúppalást alakú volt és harang alakban fedte be a miséző pap alakját. Vállkiképzése nem volt. Felvételekor a miséző már a legrégibb liturgikus szövegek tanúsága szerint is akként fohászkodott, hogy a felöltésével ellenállhasson a test és lélék ellenségeinek és a vétkeknek. Az ábrázolások egymás alatt négy nagy sávban különülnek el. A hát és a mell tengelyén a képek hangsúlyosak. Az alsó két sáv körgyűrű alakú; a felső két sávot villáskereszt két ága választja ed. A kérészit függőleges szára a plalást hátoldali ábrázolásainak tengelye. Az elválasztó sávok a miseruha egységes programját csoportokra bontják. Ezért a vizsgálat kétágú: egyrészt a képegyüttes egészét, a csoportok elhelyezkedését, sorrendiségüket, másfelől az egyes csoportok belső rendjét és jelentésüket kell éntelmzi. A legfelső szelvény tengelyében, mandorlában (mandula alakú dicsfény-keret) Krisztus áll: jobbjában hosszúszárú keresztet tart, lábai alatt sárkány és oroszlán. A mandorlaszalag felirata: HOSTIBUS EN XRISTUS PROSTRATIS EMICAT ALTO: „Az ellenséget legyőzve Krisztus magasan tündököl”. A mandorla felett, legfelül, egy-egy szögletes és kerek medaillónban az Atyaistent jelképező áldó kéz látható. A középső képtől jobbra és balra, már a vállrész felé, két-két angyal azonos módon tart egy-egy kisebb mandorlát. Csúcsainak két oldalán kerek mezőkben az evangélista-jelképeket hímezték ki. A bal oldali mandorlában Mária álil, kezét imádkozó, orans gesztusban tartja. A felirat: EMICAT IN CELO SANCTAE GENETRICIS IMAGO: „Fénylik a mennyben a szent Szülő képe”. A képtípus félreérthetetlen. Témája Mária mennybevitele. Az imago szó végül is szükségtelen kitétele különösen is hangsúlyozza Mária testestül való égbeemelését, az Assumptio Beatae Mariae Virginiát, azaz a fehérvári főtemplom titulusát. A jobboldali mandorlában glóriával, áldó kézmozdulatú álló férfi; lábai alatt a mandorla alsó csücskében kehely. DAT SUMMO REGI FAMULATUM CONCIO CELI: „A legfőbb királynak ad szolgálatot a mennyei gyülekezet” szól a felirat, alaposan zavarba hozva a palást értelmezőit. A régebbiek az alakot Krisztussal azonosították, Kovács Éva végül János evangélista mellett döntött. Maga a felirat vitathatatlanul Krisztusra vonatkozik. E helyen Krisztus ábrázolása azonban ikonográfiailag felettébb szokatlan: Mária—Krisztus—Krisztus csoport valószínűtlen. Az evangélista-ábrázolások jellemzői között a kehely ugyan előfordul, mégis felettébb különös lenne — ismét csak az ikonográfia szabályaiba ütközünk — János evangélista alakját az evangélista jelképekkel körbevenni. A felirat szövege és az evangélista személye között sem tudunk kapcsolatot találni. Pedig a megoldás egyszerű: a mandorlában azt az 'embert ábrázolták, áki előkészítette az Ür jövetelét (Dk 1,76), mint előhírnök (Mt 11,10), aki nagyobb a prófétáknál, de az Isten országában a legkisebb is nagyobb nála (Dk 7,28). Saját szavai szerint a saruszíját sem méltó megoldani Krisztusnak, aki előtte jár és utána jön (Dk 3,16; Jin 1,19—20). Ki másra lehetne érvényes a mandorla felirata, mint Keresztelő Jánosra? A szöveg éppen őrá talál: csakugyan nem neki szolgál a meny- nyei sereg, nem őt illeti a dicsőség, hanem Krisztust, a Messiást. A tervező kitűnő ötlettel, biztos teológiai tudással, — noha ezt közhely a miseruha tervezőjéről hangsúlyozni — az evangéliumban olvasható negatívumokkal jellemezte az előhírnököt: az ábrázolás és a felirat egysége ezesetben teljes. A kehely a Keresztelő ikonográfiájának is szoros tartozéka. Végül a felső regió hármas ábrázolása: Mária, Krisztus ép Keresztelő János olyan, a keléti egyházból és művészetből származó ikonográfiái egység, amely a liturgikus szövegekben és az ábrázolásokban nyugaton is korán elterjedt (deészisz = ima). A legfelső szelvényt a vdlláskereszt két szára választja el az alattalévőtőd: a széles sávban indás hímzés között kerek medaiillonokban angyalmellképek láthatóit. A keresztszárak alatti sávban keretelés nélkül, a képmező magasságától függő nagy740
