Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - Domján Gábor: Verőfény, Komarov utca (versek)
DÓMJÁN GÁBOR Verőfény i. Derűs alakja sokunkat megnyugtatott. Karjai, mint két csodálatos hangszer, micsoda tiszta dallamokkal hirdették a felszabadult mozgás örömét! Homlokán a redők kottavonalak. A hangjegy vágányokon rigófütty és madárcsicsergés vesztegelt szelíd vagonokban. Ahogy jött lefelé az első verőfényben a Fő utca hangya-nyüzsgéséből óriásként kiemelkedve, a plakátok mind felé fordultak, a reklámok további hosszú életet kívántak, a városi tévé göthös mikrofonjába is beszélt. . . Mégsem sirattuk Öt. Akkoriban elképzelni sem tudtunk nagyobb szörnyűséget, mint a mértéktartó élet diadala. II. A tavaszt a sorsjegyárusok jelzik először. A tereken csupa olló-csivitelés. Ahogy a hajszálon múló szerencsét fáradhatatlanul elvágják — 683
/
