Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 7. szám - Gyurácz Ferenc: Bíró Zoltán: Vállalások és kételyek (könyvismertetés)
GYURÁCZ FERENC Bíró Zoltán: Vállalások és kételyek A közéleti fellépéséről is ismert esszéista-irodalmár és politikai gondolkodó legfontosabb írásainak „hőseit” ikét lényeges tulajdonság jellemzi mindenekelőtt: magyarságuk és értelmiségi voltuk. Mély és tudatosan erősített azonosságuk népükkel- nemzetükkel és vívódó, töprengő, reménytelen körülmények toözt is hinni akaró, kiutat kereső lelki-szellemi alkatuk, magatartásuk. A gyötrelmes magyar történelem személyes sorsot meghatározó átérzése és vállalása, valamint mindazon elméleti és/vagy gyakorlati következtetések — kételyektől ugyan nem mentes — elfogadása, _amelyek a nemzeti történelem különösen nehéz helyzeteinek átérzéséből és elemzéséből származnak. Írók és politikusok portréja vagy fejilődésrajza tárul elénk a kötet lapjain; köztük olyan íróké, akiknek pályája egy-egy időszakban logikus és természetes módon váltott át az aktív politikusi közszereplésre (pl. Köllcseyé, Veres Péteré), és olyan politikusé is, akit kora uralkodó rendje arra ikényszerített, 'hogy pályája jelentős részében a politikai publicisztikára és beadványok íráséra korlátozza politikai aktivitását (Bajcsy-Zsilinszky Endre). Bíró Zoltán tisztalettel és szeretettel, az erkölcsi, szellemi és politikai példaállítás igényével közelít mindannyiukhoz. A példa- keresés törekvése oem pusztán pedagógiai ösztönből fakad nála, hanem sokkal inkább abból a meggyőződésből, hogy a népi-nemzeti politikatörténeti és eszmetörténeti hagyomány kiemelkedő képviselőinek megismerése jó muníciót nyújthat számunkra ia jelen és a jövő 'küzdelmeihez. Országunk és nemzetünk mai helyzetének megértéséhez, az alapvető antinómiák és az alapvető nemzeti érdekek lényegi változatlanságának fölismeréséhez, a sorsunk javításáért való munkálkodáshoz, és annak a természeti törvény egyszerűségével ható, ám rejtelmes módon minduntalan újra megerősítésre szoruló igazságnak a tudatosításához, hogy egy kis nemzet politikája csak a nemzeti eszme alapján nyugodhat, mert ellenkező esetben az a politika már nem annak a nemzetnek a politikája. Bíró Zoltán könyvének minden írásában a közéleti értelmiség adekvát gondolkodásának vagy 'a nemzeti politika célirányos cselekvésének .történeti vagy mai lehetőségeit és jelentős megvalósulásait vizsgálja, miközben éles megvilágításba helyezi e gondolkodás és cselekvés történeti és mai, politikai és kulturális akadályait -is. A könyv alappilléreit — olvasatom szerint — a cselekvő politikusokról készült elemzések képezik, kivált a Bethlen-, a Zsilinszky- és a Kölosey^esszé. A Bethlen Gáborról szóló írás tulajdoniképpen politikai-politológiai jellegű. Erőteljes hatását — stiláris erényain, Móricz Betblen-'képénak értő félhasználásán túl — annak köszönheti, hogy vonásról vonásra haladva megalkotja előttünk a „magyar politikai géniusz” jelképi alakját, miközben mindvégig egy szabályos történeti esszé keretei közt marad. A szerző módszerének „titka” nem más, mint hogy Bethlenben rátalált arra a történelmi személyiségre, aki a maga valóságosságában egyesítette mindama jellemvonásokat és képességeket, árnielyeket Bíró Zoltán meggyőző véleménye szerint az eszményi magyar politikusnak azóta is, napjainkban is birtokolnia kellene. Bethlen Gábor, bízva képességeiben, szilárd hit és végiggondolt jövőkép birtokában rettenetes lépésre határozta el magát: Erdély nagy romlásának idején idegen fegyverekkel támadt honfitársai ellen, hogy elnyerje a török nagyhatalom jóindulatát és megkezdhesse nagyratörő terveinek megvalósítását. Az anyagi gyarapodás, az építkezés, a nyugodt fejlődés, a felekezeti béke, a nemzeti egység kon666
