Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 3. szám - Kuntár Lajos: Vas megye irodalmi múltjából ("Önerős" könyvkiadás) (tanulmány)
A Nemzedékek kiadót létrehozók az összefogásban az azonos életérzés kifejezését, a világnézetét tartották legfontosabb követelménynek, iaz életkor másodlagosnak tűnik, hiszen a nyilvánossághoz juttatott szerzőik születési éveit vizsgálva azt látjuk, hogy elég nagy időt — negyedszázadot — ível át korunk. Sőt, ha nem vesszük kivételesnek a Prohászka Ottokárral történt indítást, akkor félévszázad a közte és a legfiatalabb közti korkülönbség. Az életkor szóródása valóssá teszi azt a következtetést is, hogy az idősek, a beérkezettek segítették a fiatalok, az indulók pályára állítását. Dunántúl különleges könyvkiadóját ma újra a feledés homálya fedi.24 Ennek a homálynak az eloszlatása egyik célja írásomnak. Ügy gondolom, hogy az egyedülálló írói összefogás és kiadói módszer, a húsz évig tartó működés felvázolása példát, ösztönzést adhat a ma szerzőinek is. JEGYZETEK 1. A megyeszékhely élénk gazdasági helyzete sokszínű sajtót teremtett, majd létrejött Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete, melynek irodalmi szakosztálya — 1937-től Faludi Ferenc Irodalmi Társaság néven — összefoglalta és segítette tagjai alkotói tevékenységét. 1936- ban elindította az akkori Dunántúl egyetlen irodalmi folyóiratát, az Írott Kőt. 2. Virágos temető. Antológia. Szerkesztette: Váth János. Celldömölk, 1927. 104 p. — Bárdos! Németh János: A Nemzedékek jubileumára. = Korunk Szava, 1937. október 15. 598. p. 3. A „mintegy” kifejezést módosítanunk kell. A sorozatban ugyanis 40 kötet látott napvilágot. 4. Életútjáról és munkálkodásáról összefoglaló Bárdosi Németh János: Utak és útitársak c. könyvében olvasható. (456—57. p.) 5. Az Irodalmi Lexikon rábagyarmati születésűnek tünteti fel. ö maga az Életrajzi töredékek című versében ezt írja: „Születtem Szőcén kilencvenegy őszén . . .” 6. Elhalálozási idejét a Lexikon 1962-re teszi. Várkonyi Nándor az Életünk 1965. évi I. kötetben (57. p.) Írók, levelek című közleményében haláláról más időpontot és hozzá tragikus körülményeket tudat: „1963 márciusában halt meg tragikus módon: a kályha mellett elaludt, egy kipattanó szikra meggyújtotta ruháját, s égési sebeibe belehalt.” Várkonyi tévedett: Váth 1962-ben halt meg. 7. Ács László rábagyarmati pedagógus, a Kocsis László írói hagyatékának lelkes gondozója gyűjti Kocsis baráti és munkatársi köréhez tartozók adatait is. Szíves közlése alapján a felsoroltakról is tudunk néhány adatot közölni. Luttor Ferenc Székesfehérváron született, a bécsi Pázmáneumban tanult. Több helyen működött. Volt Balatonfüred plébánosa is. Nagy Gyula szintén pap. A Nagyasszonyunk című leánylapnak és a Dunántúli Hírlapnak, volt munkatársa. Verseit Sövényházi Gyula néven is publikálta. Pongrácz Károly Tolna megyében élt. Horváth István Pécsett volt nyomdavezető. Több kötete jelent meg. Kaposvárott halt meg 1927-ben. Miklós vitéz, azaz Széli Lajos Miklós a 20-as években Veszprémben élt. Dús József vasúti tiszt volt. 8. író, irodalomtörténész. Életrajzát és munkálkodását lásd: Irodalmi Lexikon II. köt. 188. p. 9. A felhívást és az előfizetést gyűjtő űrlapot Tilcsik György találta és engedte át közlésre. További segítségével együtt köszönöm. A dokumentumok lelőhelye Vas Megyei Levéltár. Weöres család levéltára. 10. doboz. 10. Vasi Életrajzi Bibliográfiák XIX. Pável Ágoston életét, munkásságát és a róla szóló irodalmat ismerteti, összeállítója: Tilcsikné Pásztor Ágnes. Szombathely, 1986. 50—52. p. 11. Pável Judit: Weöres Sándor levelei Pável Ágostonhoz. = Vasi Szemle (továbbiakban: V. Sz.), 1981. 1. sz. 49—70. p. — 2. sz. 222—237. p. — 3. sz. 406—432. p. 12. Tilcsik György: Pável Ágoston három ismeretlen levele Weöres Sándorhoz. = Vasi Honismereti Közlemények, 1986. 1—2. sz. 14. p. 13. V. Sz. 1. sz. 69. p. 14. V. Sz. 2. SZ. 222. p. 15. V. Sz. 2. SZ. 223. ,p. 16. V. Sz. 2. SZ. 224. p. 17. V. Sz. 2. SZ. 231. p. 18. V. Sz. 3. SZ. 407—408. p. 19. V. Sz. 3. sz. 408. p. 20. V. Sz. 3. sz. 410. p. 21. V. Sz. 3. sz. 413. p. 22. Uo. 23. V. Sz. 3. sz. 414. p. 24. Bárdosi Németh János 1981-ben a Vigília februári számában (107—113. p.) Virágos temető. Az elfeledett dunántúli irodalom címmel próbálta kiemelni a különleges kiadói tevékenységet a homályból. 376
