Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Bán Péter: Az Erdély története szakmai vitájának ismertetése

galmazni, hogy a Habsburg és az Oszmán Birodalom közti negatív érdekegység hozta létre az önálló Erdélyt. Pályi Dénes tanár szóvá tette az Erdély történet tanításának határainkon belül is érzékelhető megengedhetetlen hiányosságait, és hangot adott re­ményének, hogy a három kötet nemcsak könyvespolcok díszpéldánya avagy kizá­rólag szaktörténészek olvasmánya lesz, hanem lényegi mondanivalója eljut a diá­kokhoz is. A monográfia tartalmára tekintve nem költőien, hanem nagyon is reáli­san kérdezett: tisztán, gazdaságilag vajon mit nyert Románia Erdéllyel?, mennyi volt a nemzeti jövedelme 1918 előtt és után? A szerzők közül Makkai László, Barta Gábor, R. Várkonyi Ágnes és Szász Zol­tán reagált röviden a kritikai észrevételekre. Általában akceptálták a referensek megjegyzéseit, de fenntartották fejezeteik koncepcionális alapjait. R. Várkonyi Ág­nes fejezte ki, hogy külön köszönet illeti az Erdélyben egykor vagy ma is kutató magyar és egyes román történészeket (Szabó T. Attila, Benkő Samu, Demény La­jos, Jakó Zsigmond stb., ill. Dávid Prodan etc.), akik alapvető és maradandó élet­művükkel jelentősen hozzájárultak Erdély történetének szintetizálásához. A zárszó Köpeczi Béla akadémikust, egyszersmind az Erdély története főszer­kesztőjét és művelődési minisztert illette. „Elő kell törnie annak az irányzatnak, amely a múlt megítélésében elszenvedi azt, hogy különböző álláspontok legyenek, s ez ne a nemzeti gyűlölködést táplálja” — mondotta —, azaz nem mehetünk el szótlanul az eddigi tabuk mellett. Ebből a szempontból egyenesen próbakőnek mi­nősítette az Erdély-köteteket, a magyar tudománypolitika szükségszerű kockázatos vállalkozásának. Büszkék lehetünk rá, még akkor iis, ha kiderült: vannak még nyitott kérdések. A hazai ismertetések ugyan mindeddig megrekedtek az udvarias vagy lelkes méltatás szintjén, de külföldön — egyelőre Nyugat-Európában — már jelentek meg tudományos minősítő írások is. Ezek többsége inkább mellette mint ellene szólt, mint pl. Norman Stone oxfordi professzor értékelése. A debreceni ösz- szejövetel, annak szakszerűsége, kendőzetlen vitaszelleme várhatóan a belföldi el­ismeréseket és kritikát is differenciáltabbá teszi. (Itt jegyezzük meg, hogy a vita­ülés teljes szövege nyomtatásban is meg fog jelenni, de feltehetően nem rövid időn belül, s esetleg csak megrendelés útján lesz hozzáférhető a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetemen). Köpeczi Béla nyilatkozott arról is, hogy készül a monog­ráfiának egy rövidített változata, ami nemcsak a szélesebb körű magyar érdeklő­dőknek lehet hasznos, mivel ramény van idegen, valószínűleg angol nyelvű kiadá­sára is. Az Erdély története vita végeredményben sokat ígérő a jövőre nézve. Szakmai­lag erőteljes inspirációt adott a további kutatásokhoz, példakép arra, hogy a törté­nettudomány nem puszta szolgálóleánya a napi politikának. Megfelelő tudományos nívón nem kell, nem szabad visszariadni az ún. kényes kérdésektől. Ez az egyetlen út, amelyen egymásra találhat a köznapi és a tudós kíváncsiság. 323

Next

/
Oldalképek
Tartalom