Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Hamvas Béla: Az öt géniusz (részlet)

életszövevény. A kultiváltság eltörölt minden mítoszt és legendát és helyébe a történetet tette. Ez pedig nem szájról szájra jár, hanem megírják és az is­kolában tanítják. A történet a mítosznál erőtlenebb. Nyugaton nincs vallás, csak transzcendencia. Kultiváltnak lenni annyi, mint az elemi világgal a kap­csolatot elveszteni. Semmi sem jellegzetesebb, mint a sötétség elvesztése, vagyis a kivilágított éjszaka. Sok ember meghal anélkül, hogy egyszer is látta volna a csillagos eget. A virág a botanikus dolga, az ég a csillagászé. Nincse­nek istenek, csak tények, nincs mítosz, csak tudomány, nincs mágia, csak tech­nika, nincs teremtés, csak munka. * A géniuszok és a nemzetiségek nem fedik egymást. A nemzetiségeket csu­pán a nacionalizmus tartja fontosnak, a nacionalizmusról pedig tudjuk, hogy politikai jellegű téveszmeként mintegy négyszáz évvel ezelőtt jelent meg Eu­rópában és jellegzetes újkori válságtünet. A nacionalizmus azért vált lehetsé­gessé, mert a népek között levő felülről való szellemi egység, vagyis az uni­verzális állam, megbomlott és azt alulról való egységgel próbálták helyettesí­teni. A nacionalitás mikroszocialitás és parányállamok kialakulásának, ezzel kapcsolatban természetesen az államocskák között levő végnélküli versengés­nek és viszálynak, eszeveszett és bornírt nemzeti gőgnek, indokolatlan hence­gésnek, botor történethamisításoknak és alaptalan önelégültségnek kedvez. A nemzetiségi államokra épített világ politikai nonsens, mert vásott csínyekre, végül pedig a hatalom bitorlására vezet. A hatalom egyetlen feladata, hogy a szellemnek érvényt szerezzen, a szellem pedig mindig és mindenütt egyetemes, nemzetfölötti és osztályfölötti. A géniuszok és a kultúrák, de a géniuszok és az államok és társadalmak es civilizációk sem cserélhetők fel. Olyan összemérhetetlen realitások ezek, amelyek sehol nem fedik egymást, csak a szellemi uralom jegyében az univer­zális államban. Ha máskor nem is, a 20. század közepén ez a tény kényszerítő erővel igazolódott, amikor az egymástól elszigetelt és elszigetelhető bármi né­ven nevezett körök, vallások, nemzetek, osztályok életlehetősége megszűnt. Nem kicsinységük miatt, nem azért, mert gazdasági autarkiájuk megvalósít­hatatlan. Mindenekelőtt és -fölött azért, mert az univerzális állam, a szellemi kaszt, vagyis végül a civilizáció megteremtésére alkalmatlanok. Univerzális állam volt a római birodalom és a középkori egyház. Később az univerzalitás jegyében élt, ha maga nem is volt ilyen állam, Bizánc, a spanyol és az angol világbirodalom, végül a Habsburg Monarchia, de mindig olyan állam, ahol a népek és nemzetek, vallások és fajok és osztályok egységben együtt éltek. Dél géniusza egyesíti Magyarországot Horvátországgal és Dalmáciával, Isztriával és Olaszország délibb részével, Görögországgal, Szerbia déli részé­vel, a Provence-szal, Spanyolország keleti részével és Kisázsia nyugati sávjá- val. A mediterrán táj északra körülbelül addig sugárzik, ameddig a középten­geri flóra egyes növényei és ameddig a Földközi-tenger klímája, ha nem is uralkodó, de hatásosan érezhető. Nyugat géniusza egész Ausztriát, Dél- és Nyugat-Németországot, Fran­ciaország nagy részét, Észak-Olaszországot és Svájcot magába foglalja, de ki­sugárzik Dél-Angliára, Belgiumra, Hollandiára, Dániára, és Svédország déli részére. Ez a géniusz a tulajdonképpeni Európa. Ez az indusztrializmus megte­remtője és fenntartója és vezetője. Itt alakultak meg a nagy egyetemek. Ez a 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom