Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 12. szám - Fogarassy Miklós: Rekonstrukció (Nádas Péter: Emlékiratok könyve) (tanulmány)
Az Ich-Romannak ez a megtörése, kibillentése készíti elő az igazi zárást, a csodálatosan réseit Szökést. Ebben a fejezetben az utolsó berlini napok, a heiligen- damimi éjjel és bájnál pár mozzanata és a Stein Máriától hallottak, iaz ő szavai révén elképzeltek montírozódnak éles metszésekkel össze. Csakhogy ez a szikár, a reflektáltságot már kerülő keménység és tárgyilagosság, mely a korábbi zenei hatást, az íves mondatok dallamának, érzéki szépségének megvonását is beszédessé teszi, a megbékélő és végleg sebzetten maradó lélek megrendítő szomorúságát sugározza. Lenyűgöző, már-már személytelen líra csap itt fel a gyermeki ámulat, a megrendülés, a halálélmény olyan együttesében, amely mintha száraz, férfias zokogással lüktetne. Azok az elemző észrevételek, melyek szerint itt már a grammatikai első személy, sőt az elbeszélés múltideje is eloldozódik, s az író mondatai minden lehetséges igei személyt és időt egybefogatnak — és így a mondatokban a „bárki” és „bármikor” személytelensége is tanyát verhet —, csupán megerősítik a nagyforma mindvégig érzett sugallatát: a kor- és ilétérzékelés nagyszabású regénye az én mély megtörtségéből támad fel, szépségét saját törvényei szerint statuálva. * Mármost mi ennek a szépségnek a „szabálya” s mi „szabálytalansága”? — vethetjük fel a regény gondalatainak jegyében. Thomas egyhelyütt arról elmélkedik, hogy „nem tudhattam... megteremteni az érzékiség és a gondolkodás nékem való arányát magamban, ami aztán a szavak tiszta, átlátható és egyedül lehetséges rendszerében találhatott volna formát magénak” — ami csupán egy a mű sokasok öntükröző (és egy, sokkalta többet mondó egységből kivett) passzusa közül. Thomas kudarca helyett persze az Emlékiratok könyve a megkeresett, megtalált forma műve. Ez a részlet is elárulja azonban az egészében megoldott feladat megannyi folyamatos kétségét, a megalkotásba vetett alkotói hit sok éven át legyűrt kríziseit, és egyúttal jó támpont ahhoz, hogy az „érzékelés és gondolkodás” arányának, ennek a nem kis horderejű korproblémának a gondját szemügyre vegyük. Ez a probléma ugyanis a mottótól szinte az utolsó szavakig — megannyi változatban közelítve, firtatva — mélységesein foglalkoztatja az író-gondolkodót. Nemcsak személyes, hanem korproblémának, nemcsak elvont, bölcseleti, hanem életvezetési és -szemléleti kérdésnek vehetjük ezt, mely a 20. századból messze visszavezet. Thomas Thoenissen is már igen alapos indokkal elmélkedhet felőle. Az újkori ember, az európai kultúra legutóbbi századának mély hasadásáról van ugyanis itt szó. A testi, érzéki szépség és boldogság, valamint az értelem, a szellem közötti krízisről, melynek mindkét irányú torzulásait a regény alakjainak és eseményeinek tükrében, sokféle beállításban ismerjük meg. Nádas azonban nemcsak negativisztikusan, kritikai megközelítésben tárja elénk ennek az aránynak, az életértékek harmóniájának elvesztését, hiányát, tehát nem csupán „katasztrófa-analízist” készít, hanem szembe is szegül: a mű egésze, végigküzdve a problémát, értelemmel átvilágított ér- zékletességének szépségével szembe is fordul vele. Vélhetően minden igazi műalkotás ezt teszi, hiszen minden esztétikai értéknek a befogadóra tett hatásában érzés és gondolkodás egysége valósul meg, ám az Emlékiratok könyve ezt igen kiélezetten, te- matizálva és formai konzekvenciáival együtt, a nyelvig hatóan állítja elénk, ezért a mű egészét rekonstruáló gondolatmenetünk aligha mellőzheti. Botor dolog lenne egy regényt filozófiai eszmék közvetlen terepének hinni, sőt, kritikai antropológiának is csak abban a korlátozó értelemben, hogy felismeréseit, megállapításait állandó mozgásban és önellentmondásban hagyja. S minél nagyobb szabású műről van szó, annál nagyobb ennek a dialogizáló, építő-romboló, ismétek ten felülbíráló szellemi magatartásnak a mozgástere, kivált akkor, ha az iró önmagát is ellenőrző, bíráló intellektussal uralja és alkotja meg művét. Ám mindezek dacára a „szavak tiszta, átlátható és egyedül lehetséges rendszere” egy adott és sze1136
