Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 12. szám - Szepesi Attila: Alszol (vers)
SZEPESI ATTILA Alszol (E-nek) fölissza arcod az éjszaka árnyéka és harangszava akár a vétlen üldözött alszol sötét indák között szemed partjára hallgatag üszkös árnyékok hullanak és alámerül arcodon csapáival a kék vadon hallik távol sugár zene figyel az éj: egy pók szeme álmodnak kormos szárnya van lélegzeted árnyéktalan benne kavargó évek és az emléktelen lüktetés a szoba-csönd csurig üres az üresség félelmetes 1071
/
