Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 11. szám - Dénes József: A honfoglaló magyarok vezérei és törzseik (tanulmány)

nemzetség — véleményünk szerint a ’megyeri törzs vezéri nemzetsége — amely a 9. században eredetileg megszervezte a hét törzs szövetségét és Levedi személyén keresztül az ’első fejedelmi’ méltóságot birtokolta, a 9. század végén már csak a ’második fejedelem’ posztját tudhatja magáénak, hogy aztán valamikor Kurszán 904- évi megölését követően azt is kénytelen legyen átadni egy feltörekvő nemzetségnek, az új gyula-családinak, Tétény leszármazottainak.

Mindezzel arra kívántunk rámutatni, hogy noha kézenfekvő lenne azt feltételezni, hogy Szabolcs második -helyre vialó utólagos áthelyezése miatt harmadik helyre szorult Kurszán, Bulosú honfoglalás-kori ősét a harmadik helyről szorította ki, egyáltalán nem bizonyos, hogy így ás vol-t. (Vagyis, hogy Bulcsú nemzetsége már a honfoglalás idején a „harmadik fejedelmi” méltóság birtokosa volt.)

Feltételezzük, hogy a 10. század első két évtizedében nagyarányú belső hatalmi átrendeződés zajlott le a magyar törzsszövetségen belül. Valószínűnek tartjuk, hogy nemcsak a ,gyula’, hanem a ,karcba’ méltóság betöltésében is változás ál'lt be. A ránk maradt törzsnévi helynevekből úgy tűnik, hogy a két legvitálisabb törzs (mivel a legtöbb helynevüket ismerjük), a ’keszi’ és a ’kéri lehetett a honfoglalás utáni időkben. Ha -eddigi gondolatmemeitün-ket elfogadjuk, azt kell állítanunk, hogy Tétény törzse lehetett a ’keszi’. A másik erős nemzetség állhatott a ’kér’ törzs élén, Bulcsúék családja. Ügy véljük, hogy Anonymus számára (talán a „regösök csacsogó énekéből”) világos lehetett, hogy Huba a honfoglaláskor azt a szerepet játszotta, azt a méltóságot viselte, amit később Bulcsú, vagyis ’harmadik fejedelem’ volt, azért tette vezérnévsorában arra a helyre, -ahol -eredetileg Bulcsú nagyapja állhatott. Ezek után a feltételezett eredeti vezérnévsar:

2. táblázat

1

nyék

Árpád

megyer

Kurszán

.!

kürtgyarmat

Huba

4

tarján

Ond

5.

jenő

Szabolcs

r,

kér

(Bulcsú nagyapja)

7

keszi

Tétény

összegezve véleményünket, tehát a következőket állítjuk: Mind a törzs, mind a vezérnévsor előkelőség szerinti felsorolás. A vezómévsor a nagyf-ejedelem (’első fejedelem’), gyula (’második fejedelem’), karcba (’harmadik fejedelem’), további négy törzsfő sorrendet követte. A honfoglaló vezérek -névsorát Anonymus valamilyen reg-ősénekből ismerhette, osakúgy"“mint Szabolcs -második fejedelemségének hagyományát. Ez az -utóbbi dolog késztette a hagyományozódott vezémévsor átalakítására.

Konsztantinosz 40. fejezetének szövege alapján valószínűnek látszik, hogy a törzsek ottani felsorolás® közvetlenül a Kárpát-medencei honfoglalást megelőző idők rangsorrendjét tükrözd33, így összevethető a honfoglaló vezérek névsorával. A két névsor azonos logikájából következően megragadható a vezérek és törzseik közti kapcsolat.

1044