Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 3. szám - Ács Tibor: Az ifjú Batthyány (tanulmány)
magánál tarthatott volna, bizalmának jeléül nejénél hagyta mindaddig, míg férfi által vezetett nevelésre nem szorul.” A gróf nem zárta ki azt sem, hogy esetleg újra összeházasodnak, de ez nem következett be. A már évek óta betegeskedő gróf Batthyány József Sándor 1811. április 7-én Ikervárott kelt végrendeletében minden ősi és szerzett javait egyetlen fiára, Lajosra hagyta oly formában, hogy a vagyont nagykorúságáig Vas vármegye első alispánja vagy árvaválasztmánya felügyelete alatt kezeljék, és jövedeleméből a fia 10 éves korig 5000, 14 éves korig 7000, 20 éves korig 10 000, 20 éves korától 24 éves koráig — nagykorúságáig — 12 000 forint év- járadékot kapjon. Lánya, Emilia 15 éves koráig 3000 forint évjáradékot és ha 16 éves korában férjhez megy, egyszer s mindenkorra 100 000 forintot kapjon, özvegyének 12 000 forint évi tartásdíjat állapított meg. Meghagyta, hogy az ikervári, tóltmoráczi és dohrai uradalmakat szeniorátussá alakítsák át. Továbbá úgy rendelkezett, hogy (ha csalódja kihalna, vagyonát a haza védelmében meghalt magyar katonák özvegyei, árvái és a hadirokkantak támogatására használják fel. A végrendelet végrehajtójának Vas vármegye első alispánját, Szabó Ignácot jelölte ki. Felszólította az anyát, hogy ügyeljen a végrendelet előírásainak betartására. A végrendelet utolsó soraiban a királyt arra kérte, hogy intézkedjien végakánatának teljesítéséről. Gróf Batthyány József Sándor 1812. július 13-án Ikervárott meghalt. Szabó Ignác azonban nem szerzett érvényt jogainak, hanem megelégedett az özvegynek azzal a kijelentésével, hogy egyetért a végrendelettel és végrehajtásáról ő gondoskodik. Skerlecz Borbála így elnyerte a javak feletti rendelkezés jogát, de ezzel maga vetette el a fiával való későbbi drámai családi viszály magját. Gyermek- és ifjúkor: tanulás és konfliktus A kisgyermek Lajos lelkivilágát érzékenyen érintette a borai apátlanság és a szülői szeretet hiánya. A szórakozni szerető anya hamar elidegenült fiától, akit 8 éves korában, 1815-ben évi 500 forint ellátási díjért Vinczenz Ple- bán tanár bécsi nevelőintézetbe adott. Batthyány Lajos itt nyert oktatást az alsófokú iskola tantárgyaiból, latin, francia, olasz és magyar nyelvből, özvegy Plebánné később úgy jellemezte a gyermek Batthyányit, hogy jó növésű és alkatú, gyengéd gyermek volt. „Szellemi tehetségei kitűnőek, — gyorsan fogott fel mindent, de rendkívül izgékony, élénk és heves véralkatú.” Batthyány Lajos 1819. április 15-ig tanult e nevelőintézetben. A külföldön tartózkodó anya ekkor fiát Magyarországra küldte, ahol 1821-ig középfokú tanulmányainak vezetését egy tanárra bízta. Nem tudjuk, hogy a kamasszá érő fiú milyen élményeket, ismereteket kapott két esztendei hazai — valószínű ikervári — tartózkodása alatt. 1821. márciusától 1924 májusáig Fritz Klinkovström bécsi felső tan- és nevelőintézetében évi 500 forintért angol nyelvet tanult és 2 éves bölcsészeti tanfolyamot végzett. 1823—24-ben dr. J. B. Freiberger vezetésével filozófiából megkezdte a jogi szakképzéshez szükséges előkészítést. 1824 áprilisában Klinkovström azt javasolta az anyának, hogy fia felsőfokú képzésének befejezését bízza dr. Nikolaus Möllerre, és tanácsolta, hogy lássa el a 18. életévébe lépő Lajost havi zsebpénzzel. Az anya megfogadta a tanácsot, és havi 100 forintot adott fiának, aki 1824 májusától 1826 februárjáig Möller házában élt és tanult, évi 800 forintért. Az ifjú Batthyány megszerette dr. Möllert, de bensőséges barátságot kötött dr. Freibergerral, filozófiatanárával, dr. Andreas Hugo Neurohr orvossal és más 271
