Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT CSÁTH GÉZA - Kovács Éva: Csáth Géza korai novelláinak stílusvizsgálata (tanulmány)
KOVÁCS ÉVA Csáth Géza korai novelláinak stílusvizsgálata Elemzésre a következő, impresszionista sajátosságokkal rendelkező, vagy kifejezetten impresszionistának minősített novellákat választottam ki, mert ezen vonások meglétét vagy éppen hiányát igyekeztem kimutatni. Itt elsősorban A varázsló kertje című kötet (1908) jöhetett szóba, vitatható viszont a Délutáni álom című kötet (1911) novelláinak idesorolása. Emiatt nem tartom szerencsésnek Nagy Ferenc választását, aki Csáth impresszionista novelláinak statisztikai vizsgálatakor A vörös Esztit elemezte. A novellák írásuk, megjelenésük dátumát tekintve a szorosan vett századforduló és az ún. impresszionizmus időszakába besorolhatók. Impresszionista stílusjegyeknek fogadom el a szakirodalomból ismert jegyeket. Külön felsorolásukat mellőzöm, az elemzés során mutatom be meglétüket, illetve hiányukat. A nyelvi sajátosságokat megpróbálom a fenti szempontokhoz kötni. Bodnár György szerint van impresszionista magatartás, lelkiállapot, világszemlélet, s ennek van nyelvi kifejeződése (például Kaffka Margit regényében, in: Látvány és valóság: Kaffka Margit impresszionista regénye: a Színek és évek 1979. 25., korábban: Baránszky László: Az impresszionizmus irodalmunkban, It. 1938. 105—117 és 153—161). Következetes és gyakori a zeneiséget fokozó hanghatások kihasználása Csáth Géza korai novelláiban. A Tavaszok című — leginkább impresszionista — novella kezdő soraiban az alli- teráció, illetve ismétlődő magánhangzók középső és felső nyelvállásúak, de váltakoznak a nyelv vízszintes mozgása szerint is. A változást, a mozgást készíti elő már az első sor. Zenei nyelven szólva az első billentyűsor leütése megadja az alaptónust, s ez sokkal kellemesebb, mint a Fekete csöndé volt. A tavasz szó már puszta kimondásakor is kellemes, lágy hangulatot ébreszt, a megújulás, az újjászületés hagyományos szimbóluma. Ezt a lágy, lírai, elmélázó hangulatot Csáth az í hangok sűrű használatával fokozza. (Az l hangulatfelidéző képességét Kosztolányi is felhasználta.) „Az Üllői úton újra rügyeznek a fák. És rügyeznek, zöídelínek már mindenütt, ahol csak valaha ilyenkor álltam alattok, néztem a rügyeiket, kerestem a levegőben a még rejtett, drágalátos illatukat. Kihajolok az ablakon. Az utcát elönti a délutáni aranyos napsugár...” A zenei hatást nemcsak a hangok többszöri ismétlődésével, a gemináták alkalmazásával éri el, hanem az alliteráció, a szóhangulat, valamint a szójelentés, szóhal mozás, mondatszerkesztés együttes felhasználásával is: , Inkább idevonhatók: Fekete csönd (Fcs) Tavaszok (T) A varázsló kertje (Vk) Tavaszi ouverture (To) A Kálvin téren (Kt) 1905. 1906. 1907. 1907. 1908. (Szomory Dezsőnek) 90
