Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT CSÁTH GÉZA - Lőrinczy Huba: A Homokember és Andersen bácsi (tanulmány)
nevessek-e. .., mint valami mesén, vagy könnyezzem”. Végül is „Komolyan, nyugodtan néz” a jelenésre, attól félve, . . hogy eldől vagy szertefoszlik .. ” Nincs kétség a hős elfogadja Andersen bácsi filozófiáját, hiszen azt mondta ki, mit tudat alatt ő is érzett. A kapcsolatnak vége, Eszti az álomban is vereséget szenvedett. — A rövid reexpozíció már arról tudósít, hogy az édesanya vette át a beteg felügyeletét, ő ül az ágy szélén, ő varázsolja otthonná a szobát, s diadalának jelképeként az elbeszélő arra kéri: olvasná föl neki az Egy anya történetét. S sokat leleplez az elszólás: „Csak másnap reggel jutott eszembe, hogy Eszti már ekkor nem volt a szobában.” Faggatódzni róla, rákérdezni a történtekre merőben fölösleges. Szavak híján is evidens minden. — Az elégikusra hangolt coda így nem csupán e tétel lényegére emlékeztet Visszamutat az első rész zárására is Az engedelmes gyermek három nap múlva fölkelhet, hogy anyját az állomásra kísérje. Esztihez menne aztán, ám a lány elköltözött, . . nem tudni hová”. A néma árulásnak, csöndes megtagadásnak itt a büntetése. Mi ideiglenes elválás volt egykor, immár végleges; akkor is, most is csupán a belenyugvás az orvosság. „Eleinte nagyon rossz volt esténként magányosan hazamenni. Olyan soká elálldogáltam az utcán, azt várva, hogy Eszti mégis jönni fog. De nem jött, és hírét se hallottam azóta." A románc lezárult Andersen bácsi s vele a szülői normák, konvenciók, a konformizmus kényelmes világa trium- fált, helyrebillent a kispolgári lelkiismeret, ám az értéktelítettség tudata jócskán értékhiányosnak bizonyult. Szembeállította egy 1910-es keltezésű könyvbírálatában Csáth a mese, az események, valamint az emberi élet egységében gondolkozó írókat.1'7 Előbbiek a történet konstrukciójára ügyelnek inkább, a játékra, a szálak művészi elrendezésére, utóbbiak meg az alakok rajzára, hőseik „belső természetének” kifürkészésére. Ne firtassuk, mennyire találó vagy érvényes ez az ellentét. Érjük be azzal, hogy a novellista Csáth némelykor e két írótípus erényeit egyesítve alkotott. A vörös Eszti a legfény- lőbb bizonyságok egyike. Meséje a hős titkaira világít rá, e titkok pedig a remekül, zenei módon szerkesztett történetben vannak elrejtve. Minden kimondás, minden elhallgatás, minden összefüggés mesteri itt. A szegény kisgyermek panaszaira készülő Kosztolányinak unokaöccsélől is volt mit tanulnia JEGYZETEK In Csáth Ismeretlen házban II. Üjvidék, '977. 40i. 2 Vö Csáth Éjszakai esztetizálas. Bp., 1971. 438 3 vo Ismeretlen házban II. 19.. 541., 544. 4 Vö Schopenhauer. Die Welt als Wille and Vorstellung II. In Sämtliche Werke, Band II. Cotta-In- sei Verlag Stuttgart-Frankfurt am Main, 1976. 509. h Az álom In: Ismeretlen házban II. 382— 386 6 VÖ Kosztolányi: Csáth Géza betegségéről és haláláról. In: írók, festők, tudósok II. Bp.. 1958. 117. 7 Idézi: Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső Bp . 1938. 76. 8 Vö. Dr Buda Béla: Csáth Géza tanulmánya a mai orvostudomány tükrében. Tn Egy elmebeteg nő naplója. Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya. Bp., 1978., 230 1 -/ 9 Idézi Szajbély Mihály; A novellista Csáth és a pszichoanalízis. In: Egy elmebeteg nő naplója 259—260. 10 Vo Pők Lajos A szecesszió Bp 1972 írt 11 A gyermekkultusz összetevőiről lásd bővebben. Király István: Ady Endre. I Bp., 1970 132—137. Kiss Ferenc- Az érett Kosztolányi. Bp., 1979. 17—19., Poszler György A regény valaszútjai. Bp., 1980 217., 241— 249., 254—264 A magunk könyvét is említhetjük Szépségvágy és rezignáció Bp., 1984. 145—147 <2 Vö A magyar irodalom története 1905-töl 1919-ig. Bp.. 1965. 431.. 456. stb , Pók í m 93—94. 13. Vö.: Bori: A ,,homo novus" nagysága és tragédiája. In: Varázslók és mákvirágok Üjvidék. 1979. 287—288. 14. Vö.: Illés Endre: Három lépcsőfok. Üzenet, 1977. 2—3. szám, 165. 15. Dér Zoltán: Csáth Géza. Újvidék 1977 16. Vö.: Németh G. Béla. Létharc és nemze tiség. Bp.. 1976. 7. 17. A Szombat estéről lásd: Dr. Horváth Má tyás: Irodalomtanításunk és Csáth Géza Üzenet, 1977. 2—3.. 176—178.. Dér Zoltán Utószó] In: Ismeretlen házban II. 637., Bo ri Imre: i. m. 287—288., Szajbély Mihály i. m. 242—243., Bata Imre: Csáth Géza mü helyében Irodalomtörténet. 1981 1. 282—284 stb. — A vörös Esztiről: A magyar irodalom története 1905-től 1919-ig. 456—457. Dér Zoltán! Utószói 638., Sori: i nrT 276T., 285., 291. Bata: i. m 282. stb 18 Lásd a 15-ös számú jegyzetet! 19. Vö.: Kántor Lajos: Líra és novella A sólyom-elmélettől a Tamási-modellig Bu karest, 1981 56—57. stb. 20 E fogalmak értelmezését lásd: Boccaccio- tól Salingerig (Szerkesztette Szávai János). Bp.. 1983. 13—15., 23—24.. illetve Szávai : Novellatipusok a mai magyar irodalomban. Irodalomtörténet. 1981 3 613. 624 627—630. (Az utóbbi tanulmány a szerző Zsendül-e a fügefa ága"> Bp 1984 c. kötetében is megtalálható.) 21. A szombat esték szertartásos voltát s az ismétlődés fontos szerepét már Bata Imre is nyomatékkai emlegette (i. h.) ámde konzekvenciái a halálfélelemről, a novella társadalmi vetületeiről stb önkényesnek
