Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 1. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT CSÁTH GÉZA - Lőrinczy Huba: A Homokember és Andersen bácsi (tanulmány)

getett' — Arthur Schopenhauer: die Kindheit (ist) die Zeit der Unschuld und

des Glückes, das Paradies des Lebens, das verlorene Eden, auf welches wir msem ganzen übringen Lebensweg hindurch sehnsüschtig zurückblicken. Die Basis )<»nes Glückes aber ist, dass in der Kindheit unser ganzes Dasein viel mehr im Erkennen als im Wollen liegt; welcher Zustand zudem noch von aussen durch die Neuher aller Gegenstände unterstützt wird. Daher liegt die Welt im Morgenglanze des Le bens so frisch, so zauberisch schimmernd, so anziehend vor uns”'' usw (a magunk fordításában: „A gyermekkor az ártatlanság és a boldogság ideje, az élet pari dicsoma, az elveszett éden, amelyre egész hátralévő életünk során epekedve pilian tunk vissza. Annak a boldogságnak viszont az az alapja, hogy a gyermekkorban tt jes létünk sokkal inkább a megismerésre, mintsem az akaratra épül, ráadásul e/’ az állapotot kívülről még minden dolog (tárgy) újdonsága is alátámasztja Ezért a előttünk a világ oly üdén, oly varázsos csillogással, oly vonzón az élet hajnalpiria ban”.) E lírai gyökerű és lendületű vallomás (csupán egyetlen példát ideztunk „ számtalan lehetséges közül) kiegészítéseként és ellenpontjaként tűnt fel a századfordulón Sigmund Freud elmélete. A bécsi pszichiáter számára a gyermekkor épper nem az ártatlanság és a boldogság ideje, az élet paradicsoma, elveszett éden oanem a civilizálatlan ösztönök birodalma, szorongások, traumák, neurózisok forrást idek (A két felfogás keveredése és kölcsönhatása jellemzi Csáth első kötetének vizsga novelláit.) Mikor ismerte meg szerzőnk Freud fölötte szuggesztív teóriáját? — nv • máig sem tudhatni ezt pontosan. Tény, hogy 1909-ben a feltétel nélküli azonosuld- vitathatatlan értéknek kijáró tisztelet hangján hivatkozik az Alomfejtes c nap vető munkára, terminus technikusokat, példákat egyaránt citálva belőle. A va^azsi kertjének eddig említett darabjai — kivéve közülök a Jolánt csatolva hozzájut műveket, mint a Fekete csönd és A béka — viszont két-három évvel koraobra ja tálják Csáth és Freud első „találkozását”. E novellák a pszichoanalízis elmeletenek és gyakorlatának beható ismeretéről s alkotó felhasználásáról tanúskodnak, ben .uK a mélylélektan tételei máris antropológiává lényegülnek S bajosan kepzeihetnok hogy csupán hallomásból — így szükségképp szimplifikált, vulgarizált, többe - k t. \ - bé elferdített változatában — értesült Csáth Géza Sigmund Freud tanításaim >< yal valószínűbb, hogy ifjú és ambiciózus medikusként eredetiben olvasta, pabakt íróként pedig tüstént kipróbálta, adaptálta őket. Ha hiszünk is Kosztolányi Dezső verdiktjének — „Nyelveket nem tudott.. ,”n —, e megállapítás érvényét csak t esz legesnek tekinthetjük, lévén, hogy épp az unokafivér diákköri naplója rögzíti a tényt: a kamaszodó Csáth mind a franciába, mind az angolba belekapott, másreszi meg a századelő Magyarországán bizonyos fokú német nyelvismeretet minden érettségizettről fel kell tételeznünk. Ennek híján 1909-ben sem olvashatta volna Csáth az Alomfejtést később pedig Jung műveit,* magyar fordítások ugyanis, nem állták a rendelkezésére. S szerzőnk korai Freud-ismeretéről A varázsló kertje is megannv bizonyítékot tár elénk. Feltűnik benne az anyakomplexus (Találkoztam anyámmal) az álom mint szimbolikus vágyteljesülés (A béka, A vörös Eszti), a gyermeki sze. u alitás (a címadó novella) stb. Ráadásként (árulkodó jel!): a gyerekkort vallató n< vellák többsége rendre kiegészül a felnőtt ember magatartásának vizsgálatával, toív tonosságot, oksági összefüggést tételezvén mintegy a két életstádium között Ig> vari ez pl a Találkoztam anyammal, A varázsló kertje és A vörös Eszti c. novellában Márpedig Freud hirdette azt is: „Joggal remélhetjük, hogy ha világosságot der tünk a gyermek lelkének valamely — nála hihetőleg még lényegesen egyszerűbb — tuiva matára, e munkánkról utólag be fog bizonyulni, hogy az mellőzhetetlen élőmunka lata volt a felnőtt ember lélektanának ”!l

Bizonyos, hogy egy eleve meglévő hajlam, fürkész kíváncsiság kalauzolta el a novellista Csáth Gézát a gyermekidők titkainak faggatásához, vállalkozásának hat terét, eszmei bázisát pedig egyszerre adta e korai életperiódus konvencionális és mr rőben uj, tudományos értelmezése Ámde a személyes késztetés a kordivattal és nan gulattal. a századforduló irodalmának sugallataival is szerencsésen találkozott Hír telenul megnőtt azidőtt az érdeklődés a gyermek a gyermekvilág ábrázolása ,ian Szította a figyelmet a szecesszió stílusáramlata"’ csakúgy, mint a korszak értékvai sága kiábrándultsága és boldogságsóvárgása " Fölfedezték a nagy témát rendre-m s