Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 8. szám - Paksy Ágnes: Kapcsolódások I. (tanulmány)
hogy bennük az eszmény — a fenségessé vált szép — tragikus élet- és/vagy értékáldozat árán még győz. Hősük az ember, amilyennek lennie kell, — s amilyenné egyre kevésbé lehet. Euripidés műveiben már az eszmény megvalósul- hatatlansága miatti tragikus szenvedés jelenik meg. (Ezért is ő a legtragikusabb [ο τραίγκώτατος] költő.) Az ember^ akin már csak a_ .csoda segíthet, s így sorsának tragikumába a komikum vagy akár a groteszk mozzanata vegyül. Hogy végül Aristophanés. keserű nevetése, a groteszk alaktalansága (Bahtyin) fejezze ki az eszmény megsemmisülésének jóvátehetetlen voltát. (A görög dráma és a polis viszonya ebben az összegező képben túl rövidre zártnak látszódhatik. Holott nyilvánvalóan e korban is érvényes az, amit Schiller a költő és kora orestési viszonyáról (1794) mond, s amit Bretter György úgy fogalmaz meg, hogy „...a költészet — tagadás (...) a szó az el nem fogadás csodája: a költészet a szó mágiája, a mágia pedig maga a pozitív tagadás.” (1973. 315) Annyi megszorítással, hogy az európai történelem e klasszikus századában volt a legrövidebb — ugyanakkor a leggyorsabban növekvő — a távolság a van és a legyen között.) 2.5. A műnem, műfaj tehát .maga is modell, a társadalomtörténetileg meghatározott formaszerkezet képe. (Voigt—Vitányi 476) E meghatározottság azonban nem redukálható egyetlen tényezőre, ‘hanem összefüggések rendszerének az eredője: ;t: létforma: történet: a befogadó élet uralkodó esztétikai minősége Valamely műnem, műfaj szükségszerűen, egy konkrét társadalomtörténeti pillanat legmélyebb itsartalmainak, taz általános létélmény meghatározó esztétikai minőségének egyenértékű kifejeződésére jön létre. Együtt ‘születik, virágzik, hal el iá létrehívó korral, hogy egy esztétikai értékszerkezetében (lényegileg hasonló történeti időpontban — végső konstitutív törvényeit megtartva — új alakot öltsön. Ebből következik, hogy csak esztétikai-történeti alapon, a társadalomtörténeti eredetéből kiindulva, a műfaj esztétikai teremtőelveit a történeti változatok törvényeivel egybevetve lehet elképzelni élő műfajelméletet. (Miklós P.) 761 ■ehozó élet odó esztétikai sége mód tárgy komp. mód-»- műnem-*- müfajvá 1 tozatok-»- hatás társadalomtörténeti szükséglet dalomneti >églet eszköz
