Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 6. szám - Varga Imre: Múltvesztőhely (vers)
SZEMVIDlTÖ UJJAS VERONIKA SZÖSZEVŐ FARKKÓRÓ PONGYOLA FANZÁR TARLÓMENTA H ARANGCSÁMOLY HÍNÁR MEZEI TERNYE MÉTELYKÓRÓ Itt nekem meleg lármás világos minden oly nagyon bőgőgitár húrja brung hátiadon dobok dobok sötétet omlasztó érverése Képzeletben átkarollak párnám gyűrögetve Hol vagy simogatom a paplanom Tompora mutantur Gert- rudius valahol fekszik magában fölhúzva combját tüzel a melle azé izé üzekedne tüze kedve Üzenj kedves vagy telefonálj Gs! Akt-e? vagy-é? Bredez ő em.Lék! Ez et is? tenisz — ikra, mell ya zid;ők k’ all! Ottt Ör Téne, te ikre! Vil. Agoth Intesz samúl Tata. Mú! Ltk. or műv eit,ú! Jra, Alk’ O-tod É! S’aze nyes? Z élt nek’n Inc Sfcén ye.Föl öt Ted Üzenj kedves Szerémségben Péternek Turwey fiának örökös javai mivel a király anyját megölvén felségsértést követett el a királyi kezekre visszaszállottak Ámbár fent említett kedves anyánk lelkiüdvéért a fentemlített Péternek kinek gonosz merénylete folytán öletett meg összes javait mindazonáltal ezen birtokokat örökös alamizsnaképpen adjuk a föntemlített háznak Peturwarad et regale palatium ibidem Mind nedvek és oldott sók mígnem a tél járataikat eltorlaszolja csorogva tolódva, föl a fában egy ágbogas zöld rajzolaton mely nagy sövény vagy kusza ábra a tudat-lény félelmeivel kúszom előre megállván olykor ,s visszajössz,alesve kioldom magam álmomból lobogva ég-föld kagylóhéja kitárul visszhangot ver az angyalodó test fénye gyöngyház,szín kékbe tűnik át Olts bár tunikát landolván végül fehér lepedőre Inkább most vesd le h,a- son/lok a vérig Itt hever már; s a dühös / tenger magát örömmel engedi egy kis gödörbe elszorítani, / csak ottan is zúzhassa a hajókat Azon a vason PETURBAN vére gőzölög rozsdás radiátoron mosott alsómemű harisnya gőzölög s itt •kotyogok Vajkomban vízár dobálta hegedűk csapódnak egymásba vihar vihar hullámok alatt zsong a húr hajnal érkezik s még most is szakadatlan zire- zurr bbbö-bo pulzál e tégladoboz bbö-bö zzrrr bbö- bö és mikor már dob ‘gitár itúlittas gajdol okádik a hangfal is földre dől újra zaj Zaj megint mert Korán kezdenek reggelente fölöttünk mosógépek centrifugák dühöngenek hánykolódnak elmebeteg fémek saját mocskukban fetrengenek reng bömböl ‘szobafal ajtó ablak velük ébredek én is a kővel mésiszal kvarccal 509 GÚNYOLÓ CSORMOLYA POSVÄNY KAJCSAMÉR LIGETI KÖKÖRCSIN MÉRGES BOLONYIK BIGECSI BAKTOPP PINPINELLA KÉK IRINGÄR PICI TERNYE
