Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 5. szám - Páskándi Géza: Epigrammák
PÁSKÁNDI GÉZA Epigrammák EGY LÁNYRA, KI FIATALSÁGÁRA OLY BÜSZKE VOLT Ó mi e lény, ki attól gőgöl, miben érdeme nincsen?! Ifjú arcára kiül. . . mifene? Az az elaggott butaság! * SZINTÉN NEKI Nem lennél fiatal se bizony, ha nem volna öregség. Tán ledobod? Lám, tettre hevít! És ha tűröd? Parancsa fogni igéz * RÁ, AKINEK ŐSEI CÉZÁROK VOLTAK Őseid csupa cézárok — te eképp dicsekedtél. Jó, de ki anyját öleié — akkor Nérót se tagadd! * EGY KÖLTŐRE „A versezatem nem krimi, hogy talmi izgalmat arasson!” „Helyes, de a ponyvaíró csak a hősét, te viszont olvasóid ölöd!” * EGY FILOZÓFUSRA Roppant egyéni a rendszered, ó filozófkám! Mégis: honnan ered? Betömött forrás a neve! * EGY MÁSIKRA Főleg a Das Kapitalt böngészve kovácsolta a tőkét. Aztán útnak eredt, csinosb summákra adta fejét! 438
