Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 3. szám - Ács Tibor: Az ifjú Batthyány (tanulmány)
ÁCS TIBOR Az ifjú Batthyány Az 1848. október 6-án vértanúhalált halt Batthyány Lajos történelmünk első magyar miniszterelnöke volt. Életének első szakasza bonyolult és ellentmondásos személyiségfejlődési folyamat, amely időben átfogja a gyermek- és ifjúkort, a meghatározó változás azonban katonáskodása alatt kezdődött. Az ezernyolcázharminoas évek végére alakultak .ki azok a személyiségjegyek, melyek alapján a neves kortárs történetíró, Horváth Mihály így jellemzi: „Elveiben ő soha sem ingadozott. Világos felfogása az elválasztó utaknál egy perczig sem tétovázott, s gyorsan határozta el magát a teendő lépésre, melynek megválasztásában őt ritka államférfiúi tapintat vezárlé. Mit pedig beható értelme egyszer helyesnek, igaznak ítélt, ahhoz vasjelleme rendíthetetlen szilárdsággal ragaszkodók.” A Batthyány Lajossal foglalkozó munkákat vizsgálva azt tapasztaljuk, ha ki is térnek gyermek- és ifjúkorára és a katonáskodásának idejére, források hiányában adataik pontatlanok, az értékelések elbizonytalanodnak. Ma még nincs megnyugtató válasz arra, hogy történelmünk olyan jelentős periódusában, mint a reformkor, a polgári forradalom és szabadságharc, miért épp Batthyány Lajos játszotta az egyik vezető szerepet? Batthyány ifjúkoráról (1807—1831) a Vas megyei Levéltárban és a bécsi Kriegsarchivban őrzött eddig feldolgozatlan iratok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabbá váljon életéről és pályájáról alkotott képünk, és közelebb kerülhetünk Batthyány megismeréséhez. Családi körülmények: válás és végrendelet Batthyány Lajos 1807. február 10-én született Pozsonyban. Apja német- újvári gróf Batthyány József Sándor, anyja lomniczai Skerlecz Borbála. A szülők házassága az apa szenvedélyes természete és az anya pazarló hajlama miatt nem volt harmonikus, ezért közös megegyezéssel 1807-ben elváltak. A válás az udvarnak is feltűnt, és I. Ferenc megbízást adott, hogy körülményeiről szerezzenek megbízható értesülést. 1808. február 14-én került a király elé a bécsi rendőrfőigazgatóság segítségével készült jelentés, mely szerint Batthyány grófné, Skerlecz Borbála Punzendorfban a 288. számú házban lakik, és az első emeletet a kerttel együtt évi 900 forintért bérli. Életmódja egyszerű, idejét otthon két kisgyermeke, Emilia, Lajos és társalkodónője körében tölti. A Magyarországon élő grófról a jelentés nem közölt semmit. A király utasítására a magyar udvari kancellária gróf Széchényi Ferencet kérte fel, hogy derítse ki a válás körülményeit. 1808. március 28-án Sopronban gróf Széchényi előtt gróf Batthyány írásbeli nyilatkozatolt tett, melyben kijelentette, hogy feleségétől közös megegyezéssel vált el. Ö a grófnőt becsüli, amit azzal is bizonyított, hogy a megállapított 8 000 forint évi tartásdíjat 10 000 forintra emelte, vele barátságosan levelez és „fiát, akit a megegyezés szerint 270
