Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 3. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT KASSÁK LAJOS - Aczél Géza: A bécsi Kassák (tanulmány)
véreket, a 38. vers a legszebb kassáki hagyományokat, a termékenység himnikus motívumait villantja föl bizakodása jeleként. Bár a kompozíciókban még nincs meg az ideológus Kassák következetessége — a lírikus szükségszerűen gyakrabban keveredik érzelmi ellentmondásokba, mint gondolatiba az elvont eszmékből építkező teoretikus — az Üj versek kevert szólamai nélkül az életrajzi ihletettségű poéma nehezen képzelhető el, s ha a konstruktív szándék nem erősödne, e furcsa versbéli csavargás alkotáslélektanilag ugyancsak motiválatlan maradna. Kassák bécsi korszakának legjellegzetesebb alkotása, azóta is legtöbbször vitatott műve, A ló meghal a madarak kirepülnek nagylélegzetű költeménye. A mű ellentmondásos pályaszakasz eredménye, egy költői-ideológiai szemléletváltás különnemű elemei kavarognak benne — ifjúkori csavargásának „pszicho-fizikai” alapélményébe éppúgy belesimul a dadaista blöff, mint a megírást serkentő didaktikus szándék vagy a spontán szürrealista ihletettség emlékektől elrugaszkodó, újfajta költőiséget alakító hatása. A befogadást nehezíti, hogy Kassák Bécsben távolodik legmesszebbre a magyar irodalmi hagyományoktól, ugyanakkor e szuverén költői világban is rendhagyó alakításra vállalkozik — nemcsak összegzi egy adott periódusban az avantgarde törekvéseket, de tendenciákat is megakaszt, ,s az izmusok közegében egy realisztikus-moralizáló irodalom perspektíváit is megcsillantja. „Gondolom — írja öregkorában — ez a munkám foglalja magában költészetem legtöbb »furcsaságát« és legjelentősebb értékét.” Ha a mű megszületését inspiráló tényezőket kutatjuk, elsősorban a Máglyák énekelnek példaadó vállalkozását, a költői szemlélet változásait, Kassák világirodalmi tájékozódását és a Számozott versek poétikai vívmányait kell szemügyre vennünk. A Máglyák énekelnek egy hosszabb aktivista periódust, A ló meghal a madarak kirepülnek rövidebbet, ám kételyekkel telit zár ile. Mindkettőben bőséges szerepet kapnak az életrajzi elemek, megközelítésük fontos aspektusa a visszapillantó gesztus. Az eposz líra és epika mezsgyéjén fogant, a poéma néhány részlete pedig rövidesen életrajzi regényéből köszön vissza, szintén csekély módosulásokkal. Hogy a hasonlóságok ellenére független alkotás, sőt új minőség született, arra a megírásuk közben lejátszódó költői szemléletváltás ad magyarázatot. Ebből a szempontból fontos, hogy a vers megírásába Kassáknak 1921 közepén bele kellett fognia, hiszen a Ma egyik közleménye szerint októberben a költő már részleteket olvasott fel művéből a lap bécsi matinéján. 1921 a dadaizmus éve, a költemény alakítása pedig az ideologizáió-továbblépő Kassák tevékenységével esik egybe. Innen adódnak a mű intellektuális alapélményei: a relatív értékrendben gondolkodás, az ironizáló és deheroizáló diadaista attitűd, valamint a programokat fogalmazó teoretikus didaktikus szándékai, pszichologizáló törekvései. A rétegek keveredése okozza a vers sajátos kettősségét, mely szerint A ló meghal a madarak kirepülnek végső kicsengésében hol mindent megkérdőjelező grimasznak, hol tudatosan konstruált, cél- zatos lélekfejlődésnek tűnik — hangsúlyváltásaival és kérdéseinek nyitottságával érzékeltetve, hogy iá mű mögött írójának dinamikus szemléletváltása, munkásságának átértékelése folyik. Csak kivételes esetekben egyértelmű kérdés viszont a világirodalmi hatások reprodukálása. Az információk bősége, a német expresszionizmust fokozatosan megkerülő francia orientálódás Rónay György feltevését látszik igazolni: „A ló meghal ... ihletében benne érezzük Apollinaire-t és Cendrars-t is... mind a három költeményben hasonló [ti. Égöv és a Transzszibériai expressz] — mondhatnánk: pszi- oho-fizikai alapélményről és ihletbeli alaphelyzetről, illetve alapmozgásról van szó: természetszerűleg többé-kevésbé hasonló a művek belső íve, struktúrája is”. Legfeljebb azt tehetnénk hozzá, hogy a vándorlás, a szellemi kaland mint téma a huszadik század első évtizedeinek rendkívül népszerű irodalmi lehetősége, mely az avantgarde mozgalmán kívül is jelentős életművekben jelentkezik. London, Gorkij, Istrati és mások élményanyagában az avantgarde szívesen ismer a polgári civilizációból való elvágyódás tüneteire, hatásukat Kassák is többször felemlíti. Más kérdés, hogy mikor a költő fiatalságának ezt az eszmélő és eszméltető szakaszát alakítja költeménnyé, kifejező eszközeiben és hangütésében óhatatlanul is a Számozott versek poétikai világának közelében marad. Nemcsak azért, mert a csavargással egy 255
