Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 1. szám - Gyurkovics Tibor: Fekvőtámasz (komédia)

KANTINOSNÖ Szóval, nem bírja ezt a srácot. A tyúk miatt. BAKAI Tyúk? KANTINOSNÖ Tyúk, tyúk. Toszhatjuk. Ne játssza meg rpagát! Nem bír a nad­rágjában maradni. BAKAI Drága Rebarbara .. . (hirtelen fölnevet) Nem rossz! Amit ez a Füleky kitalál! Mint a rekontra! Engedje meg, hogy Rekontrának szólítsam, nagysád! KANTINOSNÖ Ahhoz Kontrának is ké­ne lennie. Találkozunk mi még, őrmes­ter! Nem bír magával. Ennek a szeren­csétlen Csiszárnak sincs megállása ma­ga előtt. Sajnálja tőle? Mit sajnálja? Li­la lesz a feje, ha együtt látja őket. Gon­doljon már bele! Az a tyúk nem minden! BAKAI Milyen tyúk? KANTINOSNÖ őrmester, őrmester. Az a nagyloboncú, szőke. Repdes a haja, te­le lesz a szoba a hajával, órákig takarít­hatok. Istenem, ahogy végigriszál... (lejt a tálcával) Ah ... (utánoz) őrmes­ter úr . .. Megtalálom ...? Megtalálhat­nám? Letehetem egy percre a retikülö- met? Csak a szvetteremet dobom le, na­gyon meleg van, őrmester úr ... (elnyú­lik a priccsen, mint egy ideges, idős macska) Letehetem egy percre ... a szok­nyámat? A masnimat? Kibontom a haja­mat, jó? Nagyon el vagyok pilledve . . . Levetem egy percre a blúzomat... A bu­gyimat (kiabál) Őrmester . .. (kitárt kar­ral Bakai felé megy) (hirtelen föltárul az ajtó, az Ezredes törtet be, energikus ötvennyolc éves ember, nyomában a Tiszt) EZREDES Mi ez, őrmester? (Bakai vi- gyázzba merevít, Kantinosnő a tálcával mered pompeji pózba) Kupleráj? BAKAI Nem kupleráj, ezredes baj társ, dehogy kupleráj... (Ezredes le-föl szá­guld, Tiszt követi) EZREDES Ne beszéljen, őrmester! (le- söpri az asztalról a poharakat.) Régen ki kellett volna rúgnom magát is! Áthe­lyeztetem! (csönd, az Ezredes oroszlán- kodik) Maga nem volt ilyen! A legjobb katonám volt! Igaz? (A Tiszt felé fordul) TISZT Így van, ezredes. EZREDES Ügy látszik megbolondult. Egy kimutatást nem tudok megkapni tő­le öt napja! BAKAI Ott van, ezredes bajtárs . . . (föl­kapná az iratot) EZREDES Nekem ne mutogassa azt a szemetet! Ez egy szemét! Igaz? (megint a Tiszt felé) TISZT Így van, ezredes. EZREDES El kéne hamvasztani! Ez a szag is! Iszik is, mi? BAKAI Ezredes bajtárs ... EZREDES Ne beszéljen! Nem tudja fel­fogni, hogy a katonának a béke is hábo­rú? Még mindig nem tanulta meg? Ne­künk a szolgálaton kívül nincs életünk, ez világos, nem? TISZT Világos, ezredes. EZREDES Sűrű, szigorú menet. Nincs lazítás. Megette a fene, aki lazít. Ez nem középiskola. A katona nem bőregér. Sán- colni tudni kell! Saját magunk érdeke. Test. Páncél. Körülfog. Egyensúly. Haha! Mimikri. Ha kell, mimikri! Ki éli a maga életét? Barátaim! (önmagának is, mele­gen) Kristályosodás! Belsőleg! Kristály kristályra, nap napra. Röpködni nem le­het. Az kétségtelen. Réteg. Egymáson. Metsző kristályok. De ragyog. Belsőleg. Haza. Szív. Zsigerek. Elomlik. Érezni könnyű. Rend! Kiszorítani, kiszorítani! Kipréselni! Folyjon a nedű! (nevet) Szá­raz? Igen. Szikár? Igen. Fáj? Fájjon! Évek súlya! Prés! Belsőleg, (csend, le- fö Ijár) Szenvedély! Galandféreg. Beás. Rombol, Melegség. Csalás! Bekúszik. Tar­tópillérek. Hull a vakolat. Reparálni, fe­néket sem ér. Kapkodás. Nincs ellenál­lás. A tudat? A tudat alszik, barátocs- kám. Nincs tudat. Elernyed. Kristályok! Csiszolás. Hajszálvékony. Belsőleg, (meg­áll) Még jó, hogy nem itt fekszenek le a szobában! BAKAI De, ezredes bajtárs ... eszem ágában sincs ... (Irodista belép, főve­téssel tiszteleg) IRODISTA Őrmester bajtárs ... Ezredes bajtárs ... BAKAI Maga menjen ki. IRODISTA Igenis, őrmester bajtárs. (biccent, menne) EZREDES Dehogy menjen. Mit akar? IRODISTA Egy hölgy .. . Egy hölgy ke­resi az őrmester bajtársat. EZREDES Hölgy? Mondom. BAKAI Küldje el, Sánta. EZREDES Sánta? KANTINOSNÖ Nem a nő sánta. Ez. En­nek ez a beceneve. A Dörner. EZREDES Persze. (Tiszthez) Mit akar? TISZT (Irodistához) Mit akar? IRODISTA Azt mondja, bizalmas. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom