Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Szakály Sándor: A "hadüzenet" - egy minisztertanácsi jegyzőkönyv margójára
négy miniszter ellene volt a hadiállapot beállta bejelentésének, és a minisztertanács a következő határozatot hozta, amelyet Bárdossy így fogalmazott meg: „A kormány egységes abban, hogy miután repülőtámadás történt, repülőgépeink még ma visszaüssenek ezen támadásra. Ezt mint a minisztertanács egyhangú határozatát kimondom. A másik kérdésben, hogy jelentsük-e ki a hadiállapot beálltát Magyarország és a Szovjet-Oroszország között, a belügyminiszter úr ellene van, a többi miniszter úr hozzájárult. Harmadszor kérem a honvédelmi miniszter urat, hogy csak limitált erők vétessenek igénybe.” Bárczy István és Bárdossy-féle jegyzőkönyvhöz fűzött utólagos megjegyzéseiben használta a hadüzenet kifejezést — talán innét az „eredet”? — ez ugyanis a jegyzőkönyvekben egyszer sem fordul elő! Ugyancsak e megjegyzésekben szerepel, hogy Keresztes-Fischer Ferenc mellett három másik miniszter is a hadiállapot bejelentése ellen volt. A Bárczy-féle jegyzőkönyvnek van egy-két olyan aprónak tűnő „hibája” — a kutatók figyelmét elkerülték? —, ami arra enged következtetni, hogy a jegyzőkönyv, ellentétben az elején található megjegyzéssel, miszerint „Bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár minisztertanácsi jegyző által 1941. június hó végén előterjesztett eredeti fogalmazvány” — nem 1941 június végén, hanem később készült! Érdekes, hogy a minisztertanács azon tagjai voltak a hadiállapot bejelentése ellen, akiket a Népbíróságotk mint háborús bűnösöket nem vontak felelősségre, míg azok támogatták, akiket a Népbíróságok mint háborús bűnösöket elítéltek. (Természetesen ez még nem jelentené azt, hogy a jegyzőkönyv utólagosan készült, hiszen a jegyzőkönyv is lehetett esetleg alapja többek között a népbírósági felelősségre vonásnak.) Az viszont már a jegyzőkönyv utólagos készítése mellett szól, hogy Bárczy István az általa hitelesnek mondott jegyzőkönyv szövegében „Bartha Károly vezér- ezredes, honvédelmi miniszter”-ről és „Werth Henrik vezérezredes”-ről ír! A jelzett időben-------1941. június 26., illetve június vége — ugyanis nem létezett a „m. kir. h onvédségben” vezérezredesi rendfokozat! Bartha Károly mint szolgálatonkívüli viszonyban lévő táborszernagy töltötte be a kormányban a honvédelmi miniszteri posztot, Werth Henrik pedig mint gyalogsági tábornok állt a Honvéd Vezérkar élén. A honvédségben a vezérezredesi rendfokozati elnevezés bevezetéséről az 1941. július 29-én megjelent 50 000/Elnöki o. 1941. számú HM körrendelet intézkedett/* Ekkor lett a gyalogsági, lovassági, tüzérségi, tábornoki és táborszernagyi rendfokozatból vezérezredesi, illetve a tábornokiból vezérőrnagyi. A kutatók figyelmét, mint jeleztem, ezek az apró, de nem elhanyagolható tények — sajnálatos módon — ezidáig elkerülték. Egyébként ezt az egy minisztertanácsi jegyzőkönyvet leszámítva minden más 1941. július 29-e előtti és utáni minisztertanácsi jegyzőkönyvben helyesen szerepel Bartha Károly rendfokozata — táborszernagy, illetve 1941 augusztusától vezérezredes. Az ország sorsát eldöntő minisztertanácsi döntést, amely Horthy elhatározásának támogatását jelentette — hiszen a már jelzett törvények értelmében Horthy, a kormányzó dönthetett a honvédségnek az ország határain kívül történő alkalmazásáról — Bárdossy László miniszterelnök a következő napon (1941. június 27.) jelentette be az országgyűlés képviselőházában: „T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. A Ház elnöke méltó szavakkal bélyegezte meg a Szovjet népjogellenes és minősíthetetlen támadást. A magyar királyi kormány megállapítja, hogy a támadások következtében Magyarország és a Szovjet-Unió között a hadiállapot beállott. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki a szociáldemokratákkal! — Maróthy Károly: Ki velük!) Még csak egy mondatot. A magyar haderő a megfelelő megtorló intézkedéseket meg fogja tenni. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. —)”5 Szavazásra ekkor nem került sor. Amint az idézett részlet is bizonyítja a képviselők egyhangúlag, lelkes éljenzéssel vették tudomásul a bejelentést. Nem volt egyetlen olyan tagja az országgyűlés képviselőházának, aki felszólalt volna a háborút jelentő miniszterelnöki bejelentés ellen. 165
