Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 9-10. szám - Tompa Gábor: A borzongató utazás, Egyszer még úgyis fölépíthető, Tanács egy másik magamhoz, Tükröd évszakai (versek)

erő se lesz, mely e szentélyt megrázza: nincs benne oly anyag, mi összetörne, csak versek, versek, versek mindörökre.

Tanács egy másik magamhoz

A legjobb mindjárt azzal kezdeni, amit úgyis a legvégére hagynál, így lesz majd hétszerünk is egyszeri, s csak szégyenkezhetnél, ha megmaradnál

annál a régi, bűvös, tengeri

körnél, melyet csak bíztatásul kaptál

az elején; s a bajt is elfedi

az, hogy kiválsz és elvegyülsz. A raktár,

az ősi tartalék, az emberi —

bár fejed, amit tűnődésre adtál,

még nyakadon — már fogytán; s nem leli

értelmét s helyét a szó. A naptár jelzi csupán, hogy újra itt a hó, s az Újévbe is visszatérni jó.

Tükröd évszakai

Ha szomjazol: esőre, borra, nőre, hazára, házra, hólepte mezőre, tudásra, gőgre, édes kételyekre, anyád intő szavára éjjelente,

az írógépedről a hosszú ű-re, a zenére, mely fölszállt már az űrbe, az ablakodból nyíló végtelenre, vagy lányod arcára, a védtelenre,