Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Beöthy Mihály - Fehér András - Ferenczné Árkos Ilona - Ferencz Csaba - Hennel Sándor: Észrevételek a "korona-kutatás" kapcsán

tokon nem azonos távolságban találhatók, 90"-os elforgatást csak a kupola torzításával vagy új szegecs-lyukak fúrásával lehetett volna végezni. Ez kizárható. — A Kovács J., Hl. Csömör L. és teamje által felvetett 180 °-os forgatás lehetőségének vizsgálatánál a Korona aszimmetrikus felépítését („kéttentgelyűség”) először éppen az említett aranyműves kollektíva írta le fő vonalaiban. (E tény 'leírását Csömör L. és társai egyik lényeges és igen értékes felismerésének tartjuk, amelynek igaz voltát bárki maga is könnyen ellenőrizheti.)

Az abroncson a díszítő elemek szándékosan egymáshoz képest elforgatott helyzetben találhatók; azaz a kis gyöngyök sorait rögzítő arany fülek és a párta kb. 3,5 mm-re, (3—4 mm) az óramutató járásával egyező irányban elforgatott helyzetben vannak a négyzet-alakú 8 kép és 8 nagy ékkő elrendezéséhez képest. (Ez igen kis eltérés 0,15 hüvelyk), könnyen elrejthető lett volna a díszítőelemek felrakásakor, hiszen a /élkerületnek csak kb. 2°/„-a.) Az előre-hátra irányuló János—Bertalan pánt a homlokzatnál jobb fele elcsúsztatott párta-gyöngysor rögzítő fülek szimmetria- tengelyében csatlakozik az abroncshoz, ami persze esztétikailag is elengedhetetlen. Hátul viszont a Jákab—Tamás pánt (jó közelítéssel) a hátsó középső kőhely szimmetriatengelyében ,ami az ellentétes oldal miatt itt szintén jobb fele elcsúsztatott. Ez érthető, hiszen a közáplemez bal szélét kicsit megemelő Fülöp—Pál pánt mindenképpen valamennyire jobbra tolni is igyekszik a középlemezt. (Mivel e szerkeztben több beállítható — úgymond bizonyos mértékben szabadon választható — paraméter is van, csak az alaptulajdonságot emeljük ki.) Az aszimmetriát a készítők egyáltalán nem akarják rejteni, inkább hangsúlyozták, mind a homlokzaton, mind hátul, beleértve a konstrukciósán szigorúan nem kötött helyre teendő hátsó fcépfoglalat elhelyezését is. (Talán az esem érdektelen, hogy a kb. 3,5 mm eltérés az abroncs-középpontban kb. 2 °-os elforgatásnak felel meg, s a homlokzati Pantokrátor-képen az Űr trónusa is kb. 2 °-kal dől a képlemez alsó széléhez képest. A felső Patnokrátor-kép trónusalapja párhuzamos a képlemez szélével. — A képen a dőlésnek konstrukciós oka értelemszerűen nincs; hogy szimbolikusan vagy mértékegységként fontossága van-e, meggondolandó.)

Ha most — gondolatban — a pántokat 180 °-kal elfordítjuk, akkor az előre-hátra pántok jelenlegi helyeztükből balra kellene tolódjanak, mivel éppen a Fülöp—Pál pánt íváthidalása a nagyobb, stb. Ha az előre-hátra pántokat a meglévő szegecselési lyukaknál akarnánk rögzíteni, az összegörbüléssel járna, vagy új lyukakat kellene fúrni a homlokzaton és hátul, stb. — összegezve: „elforgatásról” lehet képzelegni, de a magyar Koronán ez szerkezeti okokból lehetetlen. Pontosabban, ha a pántokat 180 °-kal elforgatták volna, annak legalább annyira látható nyomai lennének, mint. a Pál—Fülöp pánt újrapozícionálásának. (Egyébként pedig az Életünkben az 1985. évf. 737. oldalán nekünk tulajdonított megjegyzést sem nem írtulk, sem nem mondtuk; sem Gödöllőn, sem másutt közös előadáson, nyilvános vitán stb. részt nem vettünk . . . Amit írtunk, az a Fizikai Szemlében részletesen olvasható.)

Ugyanakkor helytálló Csomorék érvelése, miszerint a két rész egyesítésénél a legjobb és szükségszerűen választott megoldás a szegecskötés, s az nem az utólagos összeszerelés következménye. Ugyanakkor az olyan vélekedés pedig, hogy a szegecs- lejek elhelyezkedése történeti információt hordozna,'2'1 az hisszük, elemi tévedés. A pántrögzítő szegecsfejek elhelyezkedése csak annyit bizonyít, hogy akár eredeti, akár megújított a kötés, jól szegecseltek (szegcsfej a vékony lemez felöl), míg az erre vonatkozó történész „észlelés” és eszmefuttatás bizonysága szerint Váczy P. valószínűleg nem tud szegecselni. Ez persze nem baj, hiszen nem szakmája. (A javítások, kép és kő csere, stb. során a beavatkozók eljárását nagy mértékben .megszabta, hogy adott esetben egyáltalán milyen technológiai fogás volt lehetséges.)

*

Térjünk vissza még a pántokhoz, mostmár a keresztet is figyelembe véve. Csomorék észlelése azt látszik igazolni, hogy a felső Pantokrátor-kép eleve a kereszt hordozására alkalmasan készült. Annak részletes szakmai elemzésére, hogy a kereszt eleve így volt ..ferde", ahogyan ma is dől, részleteiben nem térünk vissza, mivel érvelésünk

718