Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Labancz Gyula: Ezüst reluxa, Épp úgy mint előtte, Jelentés, Séta, könyvvel, Találkozás régi cimborával, Utazó verssorok (versek)

kicsap lombláng a torkomon. Csöndért templomba, bitért temetőbe jár, olvasom. Szál virágban is az anyagi világ kíváncsisága nyilvánul meg.

Hol a testről van szó, a lélek útja egyszerű.

Egy könyv, mint száz. Este, alapra borult háztetők.

Találkozás régi cimborával

Beszélgettünk. Lyukasórák, csendes áthelyezések, korgó gyomrú mitológiák, hullám rajzolatú asztal, szalvéta vitorla kenyér, sárgarépa masni húsleves, tengeri betegség kukorica, műfogsor viszlát estebád.

Tény, hogy pecsétes.

Gondolattal hosszabb tér.

Saját maga sodort cigaretta, füstből hegedű — piros csőrű hattyú.

Üres skatulya, karmesteri dobogó, visszakopogott kottafejű gyufa.

Esik a hó, elolvad. Versihez a víz előleg. Játsszanak csak vélem kedvükre a dolgok. Bajusz-fogas, gőzölgő, kilógja magát a szimbolikus világ.

írógép kopog, ülök a nyikorgó hold-forgó .széken. Kiemelték épületből az emeleteket, ház körül az utat elhordták.

Azt kérded, hol vagyak most, szavamra, bekéredzkedtem egy kérdőébe, s életemmel nem felelhetek!