Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Bodor Ádám: Csak keress, keress (próza)

üveg rumról és töltött. Kezdetben volt valami baljós csipegető mozdulat a hü­velyk- és mutatóujjéban, a hatalmas domború körmökben, de aztán amint lát­ta, hogy egyre figyelmesebben hallgatom, hangja is megenyhült, egyre ciróga- tóbbá vált, és mondhatom, a végén hosszasan elbeszélgettünk. Szóval, már-már tényleg arra gondoltam, talán ez -a morcos házigazda is tanulhatna valamit, ha elmesélném, milyen jól összebarátkoztam én akkor Fó- ris szomszéddal. De aztán láttam, hogy azok a hetyke és magabiztos ujjai, ame­lyekkel a karfához kötözött, mennyire remegnek, miután kikutattak és nem ta­láltak semmit a zsebemben, csak azt a kulcsot, amivel bejöttem. Azokat a buta ujjakat néztem, ahogy fékezhetetlenül ugrándozva végignyargalnak a szekré­nyeken, az ablakpárkányokon, a falakon, hát mit is mondjak? Olyan lett hir­telen ez a vad bokszoló, mint egy eltévelyedett kicsi, nyűves borz. Nem, nem is meséltem neki semmit, amíg eszeveszetten keresgélt, inkább úgy tettem, mintha segítenék neki. Meleg, meleg, mondtam néha, langyos, lan­gyos. Meg: hideg, hideg. 678

Next

/
Oldalképek
Tartalom