Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 5. szám - Balázs Attila: Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból
megbízott. Említésre méltó az, miszerint az egyik jóval későbbi Van Dyck gyerek lőtte az Ajax példabeszédbe illő fejesgólját, akárha maga Dugonics, ha jól emlékszem, talán épp a Juventusnak? Azelőtt a vérfürdő előtt, amellyel az egész újabb kori labdajáték visszavetődött messze a múltba. Krausz Gáspár, kinek nevéhez a magyarországi laskatenyésztés egyik úttörő lépése fűződhetne egész nyugodtan, ha a szakirodalom említést tenne róla, nem hallgatván el ily érdemtelenül, s akinek (nagyanya egyik korai, szokatlanul vérbő, mellékesnek tűnő, első pillantásra mellékesnek tűnő megjegyzése szerint:) „amekkora micsodája volt” — TEHÁT! — az öreg Gáspár 1852-ben született Erdélyben, a Krausz tisztáson. Szüleitől széles vállt, sűrű szőke fürtöket, nemes vágású orrot, értelmes arcot és hosszú, határozott lépéseket örökölt; rengeteg kecsketejet ivott, főleg másnap reggel. Akárcsak Leonardo papa,* ő is hosszú frizurát viselt, egyszóval „bitlisz” volt YESTERDAY. Látlak, kis Krausz Gáspár, amint a szirti kecskét magadhoz szorítva, préseled ki belőle az éltető nedűt. Gyermeteg álladón végigcsordul a zsíros tápláló folyadék, hogy aztán ott kotyogjon kis kerek hasadban. De izmaid már elég erősek, hogy ösztönös hirtelenséggel visszatornázd magad a fára, amint az odalenn való tartózkodás veszélyessé válik. Visszaugorva: megmented életed a későbbi gyors és csaknem hihetetlen tartalmakban gazdag fejlődésnek. Bizonyos értelemben mindig is Robinsoji maradtál. A kecske pedig megrázza magát, és eltűnik a szokatlan ölelkezés után, mert Trudi anyádnak problémái voltak a szoptatással. Anyád helyett anyád. Kecsketúró. Dédapa tehát még a múlt század derekán született, pontosan egy évvel Joseph Mallord William Turner halála után, aki az impresszionizmus egyik előfutáraként ismert, s pontosan egy évvel Van Gogh születése előtt, akiről mindent tudunk — s mégis oly keveset. Nem kis büszkeséggel tarthatja róla a család, hogy öreg Krausz Gáspár az emberiséget megrázkódtató találmányok valóságos görögtűzében látott napvilágot, mert alig fél évtizeddel 1852 előtt ötölte ki Sobrero a nitroglicerint, Liebig a húskivonatot, Bunsen a tizedfordulón az önmagáról elnevezett lángot, majd — mint tudjuk — 1851-ben Ruhmkorff a szikrainduktort, amivel immár az erre következő nagy év ajtaján kopogtatunk: amikor is Sörensen a szedőgéppel belép a Gutenberg galaxisba. De az erre következő idők nem sokkal szegényebbek hasonló eseményekben, sőt mi több: alig két évre rá jelentkezik Fischer, Philipp Heinrich a kerékpárral! Majd sorrendben: Fitch a phyloxerá- val, Franz az acélbronzzal (Franz Uchatius), Pasteur az erjesztő baktériumokkal (kadarka?). Nem utolsósorban Charles Robert Darwin, a sokszor emlegetett, a maga izmusával. Kisvártatva Karl Zollstock az építészeti evolúció és revolú- ció, valamint a tetőszerkezeti mutációk törvényeivel. George Pullman a vasúti hálókocsival, míg amerikai névrokona, George Pushman a világító tolókocsival. Jedlik Ányos az unipoláris dinamógéppel. William Bullock (Tina Turner színes félvér énekesnő, eredeti nevén Annie Bullock egyik fehár ágú őse) a nyomdai körforgógéppel. És rendkívül jellemzően: Siegfried az önmeghajtású 2X2 kere- kűvel, a benzinautomobillal, ami — nóta bene! — az olajkutakkil összefüggésben még ebben a történelemláncolatban is fontos szerepet játszhat majd. Aztán: 1867 az írógép éve, de ugyanakkor a dinamité, majd mintegy feleletképp: a vasbetoné is! Utána: 1868 — Albert: a fénynyomás. 1873 — Rabitz: a rabitzfal. 1876 — Bell: tudjuk jól. 1877 — ismét Pasteur: ezúttal a védőoltás. 426