Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 5. szám - Mészöly Miklós: Érintések
MÉSZÖLY MIKLÓS Érintések Átkozottul áttekinthetetlen a nem változás! * A naplók varázsa. Üjra kezembe kerül Jósika iVapíója. Személyes, tiszteletlen, elfogult, szókimondó, frivol, rosszmájú, nagyvonalú, érzékeny, tárgyilagos, pletykás, bölcs, ostoba stb. Elragadó. Élő-lélegző nyelv, szellemes és találékony stílus. Ma: arcahizáltan modern. Így lett túlélő ez a szöveg. Csak mikor irodalmat akar írni.. Felnyújtózni a mintakép prózaíró óriások mellé ... Az aktuálisnak érzett próza-módi mellé... Hát nem. Egyebekben örök-szomorú modell is; mint jelenség, s mint igényes torzóság, másodlagosság. * Már szeretnivaló — véljük nagylelkűen — mert lényegtelen.. * Penzum, megírandó: egy mindenre kiterjedő „monológ, szenvedőknek”. * Ecetbe mézet. Mézbe ecetet. Csak együtt a kettőt. Hogy az egyiket eltaláljam. * Remény: talán egy kiégett bálvány a pusztákon túl. * Széna-téri piac. Középidős, kövérkés nő lép oda hozzám, haja simán hátrafésülve, duzzadt arca mimikátlan. „Mentsd meg a lelkedet. Mózes 19—17” mondja minden átmenet nélkül. Majd így folytatja: „Sodorna és Gomorra ez a város. Aki meg nem tért és meg nem bánja bűneit, bizony elveszett. Mózes 19.” „Nem lehet tudni, mely órában jön a vőlegény. Máté 26,6” válaszolja. „Mindig hozzáteszi, hogy honnét az idézet?” kérdezem. Mögötte, oldalvást, segítségre készen, valamivel fiatalabb nő áll és figyel. „Milyen keretben végzi ezt a munkát?” érdeklődöm. „Nincs keret” mondja. „Mindenki önmagáért felel”, s ugyanolyan hangsúllyal folytatja: „Menjetek és tegyetek tanítványokká minden népeket. Máté 29—19.” „Én is hívő vagyok” mondom kíváncsi várakozással; de félbeszakít. „Ne csináljatok magatoknak faragott képeket, ne imádd és ne tiszteld azokat. II. Mózes 20,4—5,” 407
