Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 3. szám - Lukács László: Kire marad a kisködmön? (A burgenlandi magyarok folklórkutatásairól)

(Rotenturm an der Pinka), Városszalónakon (Stadtschlaining), 1970-ben a jugoszláviai Muravidéken, Kámaházán (Kamovci) és Dobronokon (Dobrovnik), majd az észak- burgenlandi Mosontétényban (Tadten) és Mosontarcsán (Andau) folytatta, összesen tizenhárom kiemelkedő elbeszélő tehetségű adatközlőtől: a csajtai Janzsó Juliannától, Varga Máriától, Janzsó Józseftől, Erdődy Máriától, Erdődy Imrétől, Mizsik Istvántól, a vasvörösvári Pesti Ernőtől, a német anyanyelvű városszalónaki Anna Schmiedtől, a mosontétényi Németh Mihálytól, a mosontarcsai Székely Margittól, a kámaházi Soós Lajostól, a dobronóki Sávéi Jánostól és Karac Károlytól közöl történeteket, akiknek a különböző burgenlandi és nyugat-magyarországi uradalmi pusztákhoz kötődő élet- útjával bevezető tanulmányában részletesen foglalkozik.

Gaál Károly célja nem egyoldalú mesekutatás volt. A könyvében közölt szövegek elsősorban olyan történetek, amiket a majorok lakói közös szórakozásaik, esti beszélgetéseik alkalmával mondtak el.

A szövegek fele hiedelemtörténet, amelyből az ősi magyar hitvilág ismert alakjairól: a boszorkányokról, a ludvércről, a garabonciás diákról, a táltosról és tevékenységükről, rontásaikról, az elleniük való védekezés módozatairól nyerhetünk újabb becses adatokat. Számos szép hiedelemtörténetet olvashatunk a kötetben a házikígyóval, a kígyókultusszal kapcsolatban. A szövegek arról győznek meg bennüket, hogy a burgenlandi magyarság körében szinte egészen napjainkig igen erősen él a népi hitvilág. A között szövegek másik felét mesék, legendák, mondák, trufák, találós kérdések, népi gyógyászati tanácsok és a mindennapi életből merített igaz történetek alkotják. A mesék közül még a kötetnek címet adó mesénél is szebb a dobro- noki Karac Károly Lófi Jánosról elmondott meséje.

Az esztétikailag is szépen formált mese láttán méltán sajnálhatjuk, hogy Gaál Károly csak ezt az egy szöveget gyűjthette Karac Károlytól. A közölt legendák legnagyobb része a földön járó Szent Péter viselt dolgairól, a mondák Mátyás királyról, Rákóczi Ferencről, I. Ferenc József császárról emlékeznek meg. A nagy számú, sokszor vaskos trufából (pl. A kocsis és az úrnő, A szűzlány és a daganat, Ha a lá- bom meg nem csúszott volna) eleven erővel árad a burgenlandi magyarság népi humora. Mindezek Gaál Károly könyvét élvezetes, izgalmas olvasmánnyá is teszik.

Gaál Károly következő, magyar nyelvű könyvében a burgenlandi falvak elbeszélő kultúráját dolgozza fel. Amikor Szombathelyen megjelentetett munkájához gratulálunk, tervezett könyvének megírásához erőt, jó egészséget és alkotó kedvet kívánunk, azt is tudnunk, tudatosítanunk kell, hogy a még elvégzendő feladatok sokasága miatt a burgenlandi magyarok néprajzi kutatása nem csupán az osztrák, vagy az Ausztriában élő magyar származású kutatók feldata. Részt kell vállalni a burgenlandi magyar népsziget kutatásában a magyarországi néprajzosoknak is. Az eddigi alkalomszerű, fálig-meddig magánakciók helyett a szóba jöhető kutatókat mozgósítva, valamennyi illetékes intézmény nyújtotta lehetőséget kihasználva el kell végezni a még szükséges terepmunkát. Ezért örvendetes, hogy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola 1986-ban meghívta a burgenlandi magyarság kutatásával foglalkozó szakembereket, a feladatokat kijelölő és a lehetőségeket számbavevő munkamegbeszélésre.

Ha a burgenlandi magyarság körében a még ránk váró néprajzi terepmunkát nem végezzük el, akkor a magyar nyelvterület legnyugatibb, a középkor óta autochton jellegű, évszázadok óta myelvszigetként élő csoportjainak népi kultúrája süllyed el anélkül, hogy mi, magyarországi kutatók valamit is megmentettünk volna belőle.

JEGYZETEK

1. A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. Szerkesztette: Máténé Szabó Mária Rózsa. Budapest 1984. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Néprajzi Választmányának kiadványa.

2. Lukács László: A magyar szellemi néprajz kutatása Ausztriában. A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. Budapest 1984. 217.

3. Károly Gaál—Gerhard Neweklowsky: Erzählgut der Kroaten aus Stinatz im südlichen Burgenland. Wiener Slawistischer Almanach 10. Wien 1983.

4. Károly Gaál: Kire marad a kisködmön? Adatok a burgenlandi uradalmi béresek elbeszélő kultúrájához. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadványa. Szerkesztette: Cserményi Vajk. Szombathely 1985.

5. Imre Samu: A felsőőri nyelvjárás. Nyelv277