Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Gyurácz Ferenc: Magyarság és szocializmus (Veres Péter politikai filozófiájának néhány vonása)
Végeredményiben az író és <a ikisebbségi kérdés viszonyát úgy összegezhetjük, hogy a n ép ben -nemze tben gondolkodni elve magában foglalta az egész etnikumban gondolkodás követelményét, de .a népért-nemzetért cselekvés gyakorlati realizmusa szinte kizárólagosan a határokon belüli „sorskérdések” megoldására való törekvésben jelentkezett. * A jelen tanulmányban összefoglalt verespéteri gondolatok nem illeszkednek átfogó és zárt .gondolati rendszerbe. Veres Péter politikai eszmélkedésének központi eleme a szociális és a nemzeti eszme dialektikus .azonosításának, egymástól való el- választhatatlamságának tétele. Erre az alapgondolatra azonban nem épített teljességigényű gondolatrandszert az író; gondolatvilágának alakulását a magyar 'társadalom mindenkori sors-kérdéseire való gyakorlati-politikai válaszadás törekvése határozta meg. Ezért a jelen dolgozat sem kívánt teljes gondolati ívet rajzolni. Csupán kiragadott hármat ama „sorsikérdések” közül — a politikai szerikezet, a szocializmus demokratizálása és a magyar kisebbségek problematikáját —, .amelyek nemcsak Veres Péter politikai eszmélkedésében voltak fontosak, hanem a mai magyar szellemi életet is erősein foglalkoztatják. JEGYZETEK 1. V. P.: A demokrácia „válsága”? Századunk, 1928/2. 97. 2. Uo. 98. 3. A bírálatok legfontosabbika: Illyés Gyula: Veres Péter útja. Nyugat, 1941. március, 93—96., Magyar Nemzet, márc. 5. 9.; Veres Péter válasza Illyés Gyulának. Magyar Üt, 1941. márc. 6. 1—2. 4. V. P.: Mit ér az ember, ha magyar. 8. 5. Uo. 137—138. 6. Veres Péter 1948—1956 közötti publicisztikájának és epikájának eszmetörténeti és ideológiatörténeti elemzését Id.: Gy. F.: Veres Péter nemzetszemléletének elemei az ötvenes években írt munkáiban. Életünk, 1984. 8. sz. 7. Elidegenedés? V. P.: Évek során. Bp., 1965. 401. 8. V. P. naplója. MTA Könyvtárának Kézirattára, It. sz.: Ms 5484/4. 9. V. P.: Levél az otthoniakhoz. Alföld, 1962. 6. sz. 110. 10. A „guvernamentális” gondolkozásról. V. P.: Történelmi jelenlét. Bp., 1971. 215. 11. Ez volna a mi gondunk? V. P.: Történelmi jelenlét. 219. 12. T. Bíró Zoltán: A magyar állampolgár. Tiszatáj, 1979. 10. sz. 13. A Népszabadság kerekasztala a kollektivista gondolkozásról, az eszmékről és az érdekekről. Veres Péter koszorúja. Bp., 1973. 134. 14. A gazdaságirányítási rendszer és a politikai struktúra összefüggéseiről: Gombár Csaba: Bukás vagy vereség? Megjegyzések a magyar reform politikumához. (1975) Üj Forrás, 1983. 4. sz. 15. V. P.: Nem tudunk belenyugodni. . . Paraszt Üjság, 1946. aug. 11. 1. 16. Itt két megszorítást kell tenni a pontosság végett: Veres a 12 pont kihirdetése idején még nem vett részt a Front munkájában. Másrészt a revízió követelése taktikai lépés is lehetett a Front részéről. V. ö. Salamon Konrád: A Márciusi Front. Bp., 1980. 17. V. P.: Munkásság és parasztság a kisebbségi sorsban. Forrás (Pozsony), 1938. 2. sz. 9. 18. V. P.: Levél az otthoniakhoz. Alföld, 1962. 6. sz. 110. 19. Sütő András: Találkozások Veres Péterrel. S. A.: Evek — hazajáró lelkek. Bukarest, 1981. 75—110. (Az esszé első megjelenése: Igaz Szó, 1978.) 20. V. P.: Bölcs és balgatag őseink. Bp., 1968. 120. 21. Túl a határon. V. P.: Történelmi jelenlét. 52—61. 22. Csallóközben jártam. V. P.: Történelmi jelenlét. 73—78. 23. Feljegyzések egy túl sietős utazásról. Történelmi jelenlét. 65—66. 24. Finnországi feljegyzések. Történelmi jelenlét. 15. 25. V. P.: A magyar parasztság és Európa. (1939). Kritika, 1976. 3. sz. 9—11. 148
