Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 2. szám - Markó Béla: Egyszer jövő lesz úgyis (vers)

MARKÓ BÉLA Egyszer jövő lesz úgyis Muzsikáló köny veinkből, nyári napokból, szerelmeink ágyékából annyi meleget összegyűjteni, hogy kibírjuk: a feketedő színeket! az 'egyre keserűbb ízeket! a száj iszonyú puhaságát, ahogy a nyelv a hiányzó metszőfogakért kotorászik lankadatlanul, s a combokon felkúszó hideget, a iecsorgó vért, vizeletet, a fényszórók irdatlan pofonjait, ahogy vinnyogva hátratántorulsz, s nem kérsz bocsánatot! mire kell felkészülni? muzsikáló könyveim, ti drágák, nyári napjaim, ti f orrók, pulzáló ágyélkú szerelmeim, ti, igen, ltd, tanítsatok meg arra, ami lesz, tanítsatok meg elviselni hiányotokat, tanulékony vagyok és takarékos, meggyűltök mindent, jöjjetek, .szeressetek, én már elkezdtem a jövőt, titokban hizlalom magam, a hosszú éhségsztrájkra készülök, élek, hogy meglopjam a halált, s hogy a szemembe döfött fényt 'kibírjam, csak a száj szörnyű puhasága ne lenne, csak az ne! 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom