Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 12. szám - Fitz Péter: A magyar textil kalandjai (1968-1986) II., befejező rész

avaron, őszi fák között a kertben álltak antik kísértet-kórusként. ,Végleges’ helyük a Tükör-tér lett. A visszacsatolás: Gecser Lujza tíz évvel Schaár Erzsébet „Utca’ environmentje után, saját belső művészi fejlődése során eljutott oda, hogy egy másik műfajban, más szinten, megvalósította ugyanazt a gondolatot: az emberi kapcsolatok viszonylagosságát, a realitás-irrealitás billegő egyensúlyát, a boldogság és elidegenedés disszharmóniáját. A tükör-tér ott nem levő asszonyai a titokzatos, labirintustér lakói. Nem véletlen, hogy a jelen létproblémáit látvánnyá fogalmazó művész ezúttal is nő. A világ ma, ha lehet, még ridegebb, mint egy évtizede volt. Az érzések és kifejezésük elvontabbá váltak. Ez a magyarázata az anyagok, eszközök, gondolatok absztrakt, lecsupaszított, kikristályosított és ugyanakkor sokszorosan bonyolultabb formájának.” — írtam Gecser műcsarnoki katalógusában.

1985 is hozott egy ilyen jelentőségű egyéni összegzést; ez Szenes Zsuzsa ugyancsak a Műcsarnokban rendezett kiállítása volt. A tárgyalkotás, fogalmi és képi közelítés át- meg átcsapó, egymásba szűrődése igen sokműfajú eredményhez vezetett: textil, grafika, objekt, szöveg, environment, fotó, video mint tökéletesen egyenrangú kifejezési eszközök jelentek meg művészetében. Alá- és fölérendeltségi viszony nélkül, mindig az kerül Szenesnél előtérbe, amely mondandóját hordozni tudja. A sorompó, szív, szavak, levélboríték leglényegesebb motívumai, de többek is, egy jobb világért gyengéden, finoman szóló (halkan követelő) művész igen tudatos szimbólum rendszerének megjelenési formái.

Gink Judit a Dorottya utcai kiállítóteremben bemutatott tárgyegyüttese a mindennapi létezés kusza és kiszámított, csontig lepusztított rekvizítumai. Férfiingek tablója, ablaklenyomiat, hidakról szóló képeslap-lenyomatok az összetartozásnak (nem tartozásnak) kegyetlen jelképei-emlékképei. Minden csak reprodukció, nem valóságos, csak lenyomat; a felismerőetetlenségbe gyűrődő képeslapok, a semmibe halványuló xerox-térképek, az üdvözlet Kaliforniából feliratú képeslap, a különnemű tárgyak (rúzs—zsilett) keveredése, s maga a nyomasztóan nagy ablaklenyomat is. Gink textil environmentje személyes önvallomás, egy befelé forduló lét. önkörnyezet bemutatója.

A felsoroltakból is kitűnik, elenyészően kevés a par excellence textil jelenléte. Inkább az történt, hogy a felsorolt művészek munkássága egyszerűen besorolódott a nagyművészet hadrendjébe.

Az egész textiles mozgalmat tekintve ez természetesen nem is történhetett volna meg. A külső feltételek sem ösztönöztek senkit ebbe az irányba. Másrészt a 70-es évek neoavantgardjával való összefonódás a nyolcvanas évek művészeti koncepció- váltását csak kevesek számára tette lehetővé. Egy mozgalom egészének értékét csak nagyobb távolságból lehet pontosan megítélni. Annyi azonban már ma is látható, hogy az új textiles mozgalom ösztönzésével létrejött néhány — hat, nyolc (?) — életmű, amely önmagában is érték. Ez a pozitív hordalék.

Mindvégig igen jelentős szerepet játszott az éppen esedékes „szervezeti lökés ”. Az első 1970-ben a Fal- és Tértextil Biennále megteremtése, a második 1973-ban az Ipari Textilművészeti Biennále, majd 1975-ben a Velem! Textilművészeti Alkotóműhely; a következő 1976-ban a Nemzetközi Minitextil Biennále. Folyamatosnak tekinthető a Savaria Múzeum gyűjtési, dokumentáló és szervező munkája. Igen sajnálatos, hogy 1984 körül elmaradt a következő továbbvívő „lökés”, az új textilstúdió megteremtése. Ez továbbra is lehetőség lenne a magyar új textilesség továbblendí- tésére, köreinek, érvényességi határainak kiterjesztésére.

IRODALOM

Textil Falikép 68 (katalógus előszó, Ernst Mű- zeum, 1968.)

Frank János: Az eleven textil (Corvina, Bp. 1980. 7. p.)

I. Fal- és Tértextil Biennálé (katalógus előszó, Szombathely, 1970.)

Kovalovszky Márta: Biennálé után — műhely (Velemi Textilművészeti Alkotóműhely katalógusa 1975—76 — a továbbiakban Velem 1975—76.,— Vas Megyei Múzeumok katalógusai 47. 5. p.)

Velem 1975—76. (Vas Megyei Múzeumok katalógusai 47 .22. p.)

Mihály Mária: Előszó (Velem 1975—76., Vas Megyei Múzeumok katalógusai 47. 2. p.)

Fitz Péter: Tárgyalkotás helyett „gondolat- textil” (Velem 1977., Vas Megyei Múzeumok katalógusai 56. 7—8. p.)

Beke László: Szenes Zsuzsa: enteriőr, exteriőr (Velem 1977., Vas Megyei Múzeumok katalógusai 56. 18—19. p.)

Filz Péter: Velemi Textilművészeti Alkotóműhely 1975—1980. (Savaria, a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 13—14 .470. p.)

Forgács Éva: Előszó (V. Fal- és Tértextil Biennálé „Folyamatok” katalógus, Vas Megyei Múzeumok katalógusai 51.)

1150