Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 6. szám - Pósfai János: Szigetlakók álma - Körkép a burgenlandi magyarokról

lenséget. A nyugat-magyarországi gyepűvonal a Vas megye délnyugati részén található 18 községet magába foglaló Alsó-Őrség, Őriszentpéter székhellyel, valamint Felső-Őrség, az ide tartozó Felőőr, Alsóőr, Őri-sziget, Őriszeratmártan stb. községekkel. Nincs rá pontos adat, hogy mikor alakult ki az Őrség szervezete, de feltehető, hogy a 11. században már megvolt. A határőrök a „szegeken” telepedtek le — Főszeg, Középszeg, Alsószeg ma is élő földrajzi nevek ezen a vidéken.

Az első őrötk származását mind a mai napig nem sikerült tisztázni. Egyes kutatók szerint avarok és magyarok, mások szerint székelyek voltak. Ez utóbbira a helybeliek is szívesen hivatkoznak, s úgy gondolják, hogy belőlük kerültek -ki a lövők (sagittarii), akiknek nevét több település ugyancsak őrzi. .(A história szerint a lövők bizonyos hűtlenségi ügy miatt elvesztették privilégiumaikat, jobbágys-orba süllyedtek. Ez is oka annak, hogy a századok során az őrök települései megmaradtak magyar falvaknak, míg a lövők -települései eln-émetesedtek.)

A határőröket az Árpád-házi királyok kiváltságokkal ruházták fel. E települések később a tatárjárást követő várepítések során elvesztették jelentőségüket, s kiváltságaikért külön harcot kellett folytatniuk földesu-raikkal. Károly Róbert újjáépítette a korábbi őrhelyeket, a szétszóródott őröket összegyűjtötte, majd nemesi jogokkal ruházta fel. Seper Károly Alsóőr első írásos emlékeként idézi Károly Róbert 1327- ben kelt kiváltságlevelét, amely teljés adómentességet adományozott a -községnek és rábízta a sz-abad bíráskodást, illetve bíróválasztás jogát. Innen a szokás, hogy a polgármestert és a községi elöljárókat ma is -maguk választják a faluban. A konzervatív alsóőriek 1945 óta leginkább -az egykor kiváltságokat élvező határőrök le- származottaiból választanak polgármestert.

A török pusztítások után a -német és a magyar lakosok mellé — részben -katonákként, részben éppen a munkaerő pótlására — horvátokat telepítettek le e vidékre. Egyes források szerint többségük 1529 és 1932 között települt, költözött ide, s Nyugat-Magyarország különböző területein, leginkább hét településen szóródott szét.

Több -mint négyszáz esztendőn keresztül a magyarok és a horv-átok jól megértették egymást ezen a területen. Amikor Burgenland mint önálló -tartomány három megye-darabból -létrejött, s környéken mintegy 26 ezer magyar és 45 ezer horvát élt. Ma mintegy hatezerre tehető a magyarok és hu-szonnégyez-erre -a horváto-k száma.

Mindezt azért fontos megemlíteni, mert jelezni szeretnénk, hogy Burgenlandnak ezt a vidékét — a tartomány déli részét — jelenleg is nagyrészt ezek a mépelemek lakják. S tegyük gyorsan hozzá, hogy napjainkban is kitűnően megértik egymást. Hazát szere-tő, jó állampolgárai ugyanakkor az Osztrák Köztársaságnak. Mindkét népcsoport integráns része akar lenni a sokszínű osztrák kultúrának, de -kötelességének érzi sokévszázados saját kultúrája megőrzését, sőt -annak továbbfejlesztését is az élő, eleven nyelv, s a kellő iskolai oktatás fenntartásával.

Számuk — mint már említettük — az utóbbi évtizedekben rohamosan csökken. És nemcsak -a magyaroké, illetve a horvátoké, hanem általában a burgenlandi lakosságé. Ennek pedig az az oka, hogy Ausztriának ez a tartománya peremvidék, s mint mindenütt a világon, a nagyvárosok i-nm-en is elszippantják az embereket. „Burgenland fővárosában, Kismartonban (Eisens-tadt) jóval kevesebb -burgenlandi él, mint Chichagóban, vagy Bécsbe-n” — jegyezte meg egy itt élő magyar. És ez az elvándorlás miért ne len-ne még nagyobb hatással a kisebbségben élőkre? A természetes asszimilálódás, a -német anyanyelvű környezet, a már említett urbanizálódás, a társadalmi mobilitás és -nem utolsósorban -a családok keveredése a -magyar nemzetiség csökkenését leginkább felgyorsította.

De nem szabad elhallgatni azt a történelmi tényt sem, amelyről a Mozgó Világ Magyarok Burgenla-ndban című „útijegyzete” tesz említést: „Trianon után, 1945-öt követően és 1956 -nyomán -alapos rezdülések mozgatták meg e parányi szigetet. Sok évszázad után 1921-ben egyszeriben magyarból osztrák lett Seperék, F-ark-asék, Töllyék vagy éppen Zámbóék családja — s ezzel hirtelenjében nem is tudtak mii kezdeni... A főurak, a nagybi-rtokoso-k gazdái és az értelmiség java része átszivár545