Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - SZILÁGYI DOMOKOS EMLÉKÉRE - Vékony Gábor: Késő népvándorláskori rovásfeliratok (tanulmány)
Deciig székelyderzsi és homoródkarácsonyfalvi felirattal foglalkozott behatóan. Nem hagyhatjuk említés nélkül Csallány Dezső és Püspöki Nagy Péter revét. Csallány a hatvanas években megkísérelt összegyűjteni minden rovás- rásos emléket. Munkásságát Fischer Károly Antaliéhoz hasonlíthatjuk, olvasatai következetesen rosszak, az általa taglalt feliratok jó része hamis stb. Püspöki Nagy a felsőszemerédi templom oldalfalának állítólagos rovásírásos imlékét közölte, s ehhez kapcsolódóan több dolgozatot írt a rovásírásról, ezek Irvelése az írás téves megítélésén alapul. A felsőszemerédi felirat nem tartóik a székely rovásírás köréhez. A székely rovásírás eredetinek tekinthető emlékednek száma meglehető- en csekély. Ez járult hozzá olyan — egyébként alaptalan — feltevésekhez ijabban, hogy a székely rovásírás „humanista találmány”, „az avar rovásírás mmanista felélesztése”. Az írás története és az újabb kutatások által feltárt smeretanyag birtokában e feltevéseket csak cáfolnunk lehet. A rovásírás első emlékének a homoródkarácsonyfalvi felirat tekinthető. Ízt Szőke István fedezte fel az ottani templom tornyában 1944-ben, s Németh Jy. közölte ugyanabban az éviben. A tornyot 1495-ben építették, de a töredékes kő másodlagosan került oda. A felirat mind ez ideáig megfejteden. A két orban elhelyezett betűk világosan a székely rovásíráshoz kapcsolódnak, s a övetkező hangértékűek: m h sz khirho n k i sz k ]y i v n k lz első sorban egy világos khirho jel van, azaz Krisztus nevének rövidítése. l felirat olvasata így: ... m hisz Krisztus neki . . . .. hiszek ily Ívnek .... lz ív (~ iw) szó ő szavunk korai változata, a felirat ezzel a XIII. század eleinél aligha későbbi. Betűi a szokványos székely betűk, kivéve a k és az i je- :ket, amelyek a türk -rovásírásból (és még régibb rovásírásokból) ismertek. . hisz (ill. hiszek) szó kétszeri előfordulása, az archaikus Krisztus-monog- imm kétségtelenné teszi a szöveg jellegét. A karácsonyfalvi felirattöredék a tékely rovásírás XIII. századi meglétének bizonyítéka, amely világossá teszi, ogy Kézai fentebb említett adata erre az írásra vonatkozik. A karácsonyfalvi töredékes feliratot követően csak jóval későbbi időből an rovásírásos emlékünk. Ez azonban nem eredeti emlék, hanem maga a :ékely ábécé. A nikolsburgi ábécé egy 1483-ban kinyomtatott könyv hátsó édőlevelének hátlapján került elő. A lapot itt már másodlagosan használták :1, eredetileg, a XV. század közepe táján egy kódex első táblájának belső botója volt. Az ábécé fölött a „Littere Siculorum quas sculpunt vei oidunt in gnis”, azaz „a székelyek betűi, amelyeket fába metszenek vagy vágnak” fel- at áll. Ez alatt következik 46 székely jel, amelyek között több összetett jel m — valamint az amen szó székely betűkkel leírva. A nikolsburgi ábécé hí- ;n őrzi a fára metszés jellegzetességeit, jegyeinek többsége ferde és függő- ges vonalakból áll össze. A nikolsburgi ábécéhez közeleső időiből származhat a székelyderzsi tégla- lirat. A feliraton Miklós pap neve szerepel, a tégla a XVI. század első fe- ben került beépítésre. Az itt szereplő m jelnek osak a nikolsburgi ábécé nen szavában találjuk megfelelőjét, így az a XVI. század legelejénél későb- nem lehet. 79
