Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 9. szám - Ambrus Lajos: Eldorádó (regényrészlet)
kibogozta a p>a,pírfedelet rögzítő -sárga szallagot, felcsapta és megkereste a kétnyelvű U NKRAUT-GYOM jelzésű papirost, s noha majdnem kívülről fütyülte, pedanterie, hogy gyalúlg,ásson terminusain,alk szálkás 'bökdösőin, újraolvasta Üjlia/ky Rácz J.enő censor jelentését. A nevezett atya némi fialazgiatás után ,(kecsesen: jobbra sas-szé, balra one-stap) rátért a lényegre, és «kikor már Csiosói dékán is méltányolta a oensordootomi irályt. MINT A VÁSÁRRA MENŐ LÓKUPEC szollott a .substantia, és Csicsói csontjaiban érezte, amint lassan eléfoly a iherlkulesi erő. jjMimt a vásárra menő lókupec, java idő óita olyas érzeteket gerjesztettek az egyetemi Elysium szerkészttől! 1- ör. Tudtom és beleegyezésem nélkül kérdező-íveket csempészitek az Universitas folyosóira, buffet-jébe, illemhelyeire, a köpőcsészéik mellé. ök tették ezt, őlk, az örökös mauvaises plaisanteries szerzőcslkéi. Ehhez én mint a (facultas méltatlan bár, de Parisat járt képviselője nevemet soha, de soha nem adtam. 2- or. Hogy a tableau tiszta lehessen, de bonne grace, leírom az actió ko- lompossait. MÁY TAMÁS: a gyermeki ötlet egyik szülője. Túlbuzgó neofita — do- cumentumai és viselt dolgai alapján jól tudjuk. Az Elysiiumiban közölt irománya után legutóbb is felmerült megcsapatásánalk gomdolaitla. Javaslat: altum silentium. Üj folt a képein Halassá hallgató, ki mieigijedését a mái napig se jelentette. Híréül elég idézni ösmertem esetét. Tavalyi históriácska Som- lay collegával, a „pnaaludium históriáé” seminar-sor idejéből. Akkor tanult barátom eknaraszfalta a lógós uracsot különb-különb political természetű kihágásaiért, a szélcsapásra az egy tiltott vers részletének teátrum os előadásával felelt. »■Bed Nacht notiert man für die Akten meine Träume, worüber ich gelacht. Und irgendwann sucht man bestimmt nach Gründen, in der Kartei zu stöbern und zu finden dies, was mich rechtlos macht.“ Extatdeus szavalata után e jaatance lovagja faiképinél hagyta a döbbent sokaságot. Kikapcsolandó. Mikent az előbbi kettő, úgy HELFY-HELL GÁBOR is kolompossa a hírhedett tavalyi falragasz-aotiónalk. Akikor kimenekült a forró vízből; — most a sokszorosítás és terjesztés édes feladataira ügyelt. Bőbeszédű, megkörnyékezhető, renegatióra hajlamos. Leválasztandó. Homályos a jelentés szerzőjének GYULAY deákszerkesztőnek a szerepe. Véle sóikat, sőkszor, hosszadalmiasan disputáit: persona singularis, néha campromissurnákra is hajlandó, ám azt javaslom, ha kifacsartuk belőle a lét és illő módon használtuk, dobjuk el. Mert halhatatlan a mondás: „Olyan mint a heretva, használat után azonnal tóikba kell tenni.” Jobb ízléssel, kevesebb nyomaitékikal, de mégis — to run the risk — játszott az actióiban HATVANI szerkesztőségi tag, LOVAS shak-játékos, 795
