Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 9. szám - Géczi János: Árnyékodnak is otthona, Ballada, Kettős ajánlással (versek)
oda, csak oda —) hogy indulnál te ostoba? Légy végre, mint barlang üregének, árnyékodnak is otthona. Ballada, kettős ajánlással 30 éves agyvelőm magmás mélyít ládd mint kibontott tala jszelvényeket a foszforos csontlibellák bemérik fö'ldszítta kitérő egyenesek a szikkopár szavakból megmérik medvekoponyámat sok rossz sejtemet szellem-testvéreim ha már bennem hálnak ó mivé fogtok válni ó mivé váltak ó mivé fogtok válni ó mivé váltak akinek se történelem se haza és 10 óra alvásra hiába vártak mert 8 óra robotra 10 óra kasza és sarokba vagy krimóba állnak bár vackolódnának asszony- s otthonba kiket leokád a neonfény is másnap munkába dülöngélnek mégis másnap munkába dülöngélnek mégis mint lajtsromba vett munkaerő és a traverzek alól csak azt nézik hogy mikorra jön meg a hó az eső bár rátapad testükre a zubbony és félik az orvost mint trippert a strichelő s káromkodnak mert mindegy ha költő bírja őket szóra vagy más megfigyelő bírja őket szóra más megfigyelő ki jobban ugatja nyelvét ha nyelve az mivel született s amivel felnő mert csak felbérlő albérelő és nincs egy térképen se helye mint koszos kötszernek sebbe’ és kitépni sem erő sem gond sincs míg kuporog s kuncog a . .. nincs kincs
