Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Csomor Lajos-Lantos Béla-Ludvig Rezső-Poór Magdolna: A Magyar Korona (Az aranyműves vizsgálat eredményei)
4. abra összehasonlító vizsgálaton kívül szintén a művészet- és vallástörténeti elemzés segítségét várjuk. Tény azonban, hogy a három képet tartó foglalatok egyidősek a Koronával, így azokban a készüléskor más képeknek kellett lenniük. Hogy kiknek a képei, erre vonatkozóan szintén várjuik az elméleti kutatás megoldási javaslatait. Két feltűnő változás látszik még az abroncs hátsó oldalán. Az egyik a foglalatával együtt 1608-ban kicserélt kő. Az új foglalatot szegecseléssel kellett rögzíteni, hisz a gyöngyök kiégésének veszélye nélkül iitt sem forraszthattak, akárcsak az utóbb felszerelt négy csüngő esetében. Itt valószínűleg olyian kő volt, ami formájában és méretében is beleillett az eredeti hét kő formai rendszerébe. Miivel az abroncson nem látszik reszelés és csiszolás nyoma, az eredeti kő foglalatának vagy foglalat-csonkjának ma is ott kell lepnie az új kék zafír alatt (4. rajz). A Dukász-foglalat tetején ma egy törött gyöngy van (4. rajz). Ennek tartó stiftje (stift = gyöngy, vagy kőtartó huzal) igen gyenge ötvözetű aranyból van, nem olyan finom, mint a többi gyöngystifté. E gyöngy színe és rögzítése is eltér a többiétől. Színe fehérebb, ami azt jelenti, hogy újabb. Alatta erősen sérült a foglalat lemeze, hátlapja, és a keretező gyöngydrót is. Itt egy olyan nagyméretű alkotórész kiszakításának, letörésének nyoma látszik, melynek talpa legalább akkora kellett legyen, mint a pártán levő kövek eredeti talpai. Itt tehát a Korona készülésekor nem ez a gyöngy állott. Amikor a jelenlegi gyöngystiftet ide felforrasztották, egy kicsit megolvadt a Dukász-kép széle is és oda is forrott a foglalathoz. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor a hátsó kiálló foglalat tetejére a mai gyöngyöt felszerelték, a császár képe már ott kellett legyen. V. A KERESZTPÁNT A keresztpántról az utóbbi 200 évben fokozatosan az a vélemény alakult ki, hogy olyan tárgy része volt, amin nem nyolc, hanem tizenkét apostol képe állott. Ezt a feltételezett tárgyat olyannak képzelték, amin az apostolképek egyenesek voltak, tehát csak utólag hajlították meg őket. A középen levő Krisztus-képet utólag „kegyetlenül átverték” (Kovács Éva), hogy a keresztet felszerelhessék rá. Ezekben a kérdésekben az aranyműves vizsgálata a következő eredményeket hozta: 732
