Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 8. szám - Csomor Lajos-Lantos Béla-Ludvig Rezső-Poór Magdolna: A Magyar Korona (Az aranyműves vizsgálat eredményei)

2/b abru

alapján az abronccsal együtt készültnek fogadtuk el az egész pártát az átlátszó zománcokkal és a Jézus-képpel együtt. Még a vizsgálat előtt, a fotók elemzése közben kiderült azonban, hogy eredetileg nem szerepelhetett a Koronán Dukász Mihály császár képe sem. Méretei szembeszökően eltérnek az őt hordozó foglalat méreteitől. A kép 39 mm magas és 44 mm széles, a foglalat beleseje pedig csak 31 mm magas és 41 mm széles. Ezért nem is foglalhatták be szabályosan, mint a Korona többi huszonhat zománcképét. A cserét végző aranyművesek először kivágták a foglalat alját és megpróbálták a kép íves részére a foglalat íves részét ráhajtani. Ebben az esetben a foglalat alján kilógott volna a kép alja. Hogy ne csúszhasson le, a kép aljára és papucsot (=itámiasztó, merevítő arany szalag) forrasztottak, ami az abroncs felülről második gyöngydrótgyűrűjére támaszkodik (3. és 4. rajz). Ez a megoldás azért nem sikerült, mert a kép nem csak hosszabb, hanem szélesebb is, mint a foglalat. Ezután kiegyenesítették a foglalat falait és felszegecselték az uralkodó képét.

A szegecselést először felül végezték, a császár feje felett. A szegecslyukak a Dukász-képen, a Tamás-képen és a Tamás-pánton, valamint a Du'kász-foglalat hátulján is megvannak. Csak később, amikor a keresztpántot előre kellett húzni, és fenn a Dukász-foglalattól a Tamás-pántot el kellett távolítani, akkor helyezték át a felső szegecseket alulra, a mai helyükre. Az a tény, hogy a Tamás-pántot is átszegecselték, azt mutatja, hogy a Dukász-lemez már csak akkor került fel a Koronára, amikor az abroncs és a keresztpánt már együtt volt, tehát a Korona teljes elkészülése után (4. rajz).

A három földi uralkodó képe azonban nem csak a felrögzítés módjában és méreteiben tér el az abroncs több képétől, hanem már anyaguk színe, kopottsági foka,

730