Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Csomor Lajos-Lantos Béla-Ludvig Rezső-Poór Magdolna: A Magyar Korona (Az aranyműves vizsgálat eredményei)
CSÖMÖR LAJOS —LANTOS BÉLA —LUDVIG REZSŐ —POOR MAGDOLNA Örömmel és meglepetéssel olvastuk az „Életünk”-ben Kovács József: „A Magyar Szent Korona” c. tanulmányát. (Életünk, 1984/8.) A cikk példaszerű elemzése sok tekintetben művészettörténeti és egyháztörténeti megerősítését adja az általunk 1983. április 7-én és július 27-én végzett helyszíni aranyműves vizsgálat eredményeinek. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy a mi eredményeink is tovább serkenthetik az elméleti kutatómunkát, annak mintegy technikai, technológiai alapot adva. A következőkben röviden beszámolunk vizsgálatunk eredményeiről. Vizsgálatunkat a Korona Bizottság és a Művelődésügyi Minisztérium hozzájárulásával végeztük. Eredeti célunk az volt, hogy megtudjuk, milyen munkafagásokkaJ és milyen műveleti sorendben, milyen szerkezettel készült a Korona. Az ötvösség alapvető kézi- szerszámai: a fogók, tűzifogók, kalapácsok, formavasak, üllők, reszelek, körzők, lemezollók, vésők, poncolók stb. A mi szerszámaink ősei a régészeti leletek tanúsága szerint 1000—-1500 esztendővel ezelőtt is hasonlóak voltak a maiakhoz. Az arany megmunkálási tulajdonságai sem változtak, ezért feltételeztük, hogy a művelet-logika akkor sem lehetett más, mint ma. Így tehát egy régi aranytárgy megmunkálási nyomaiból a mai ötvös következtethet. Ezt tettük mi is. Hamar feltűntek a Korona szerkezeti, műveleti egységéből „kilógó”, attól eltérő megoldásók, alkotóelemek, törések, horpadások, pótlások, melyek együtt utólagos javításokra és átalakításokra utalnak. Az oda nem illő elemek kiszűrése lehetőséget ad majd arra, hogy képzeletben megrajzoljuk Koronánknak azt a képét, amilyen a készítés időpontjában lehetett. A vizsgálatot 1980. őszén Szelényi Károly kiváló minőségű színes fotói alapján kezdtük. Mivel a Korona már ekkor is ellentmondott az eddigi művészettörténeti megállapítások legtöbbjének, a két korona-elméletet és az összes kormeghatározási kísérletet csak ellenőrizendő hipotézisként kezeltük. A legkisebb részletet is az egész részeként elemeztük, vagyis a Korona építményét mindaddig egységes egésznek tekintjük, amíg az ellenkezőjére nyomós technológiai, vagy szerkezeti indokot, okot nem találunk. in. A CSÜNGÖK Az abroncsról kilenc lánc lóg le, mindegyiken három befoglalt kőből álló csüngő. A kilenc csüngő azonban nem teljesen egyforma. Az abroncs alsó peremén öt — keményforrasztóval felforrasztott aranykarika van, melyek a csüngök felfüggesztésére szolgálnak. A jobb és bal oldalon kettő-kettő, hátul pedig egy. Ezek -anyaga megegyezik az abroncs anyagával, tehát azzal egyidősek, mivel az abroncs elkészülése után már nem lehetett felforrasztani őket. Ugyanakkor mindkét oldalon még két csüngő van, melyeket nem ilyen karikákba akasztottak, hanem az abroncsba e célra fúrt lyukakba. A furatba való beakasztást mi utólagosnak tekintjük, mert ha eredetileg is kilenc láncot akartak volna felakasztani, akkor már az abroncs készítésekor AZ ARANYMŰVES VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI I. II. 727 A Magyar Korona
