Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 6. szám - Pósfai János: Szigetlakók álma - Körkép a burgenlandi magyarokról

rókát, hogy az eddigiekre alapozva még nagyobb odaadással valósítsák meg elképzeléseiket.

Sok, vagy kevés mindaz, amit a magyar népcsoport a törvényes keretek között az osztrák államtól kap? Mindaz, amit a maroknyi kisebbség élvez a túlnyomó többségi környezetben, elegendő-e a megmaradáshoz, a továbbéléshez? A kérdést talán így nem ás szerencsés felvetni. A Burgenlandban élő magyarok azonban másként és igencsak meggyőző módon érvelnek. Az utóbbi másfél évtized eredményei szerintük is igen jelentősek. A BMKE szinte mindenütt jelien van. öt év óta a Nemzetiségi Tanács elismert képviselője a magyar népcsoportnak : kéréseiket eljuttathatják a kancellária hivatalhoz és a tartományi kormányhoz, küldötteik aktívan közreműködnek az anyanyelvi konferenciákon, rész vettek például 1981-ben a szomszédos országok nemzetiségeinek Kőszegen rendezett találkozóján, ott voltak a FUFV (európai népcsoportok legfelsőbb szervezete) 29. kongresszusán Strasszburgban. Elévülhetetlen sikereket könyvelhetnek el az iskolai oktatás megszervezésében, az óvodai magyar nyelvű foglalkozások kiterjesztésében, a különböző művészeti együttesek működésében. Szerénytelenség nélkül tarthatják sikeresnek mindazt, amit a „megtépázott magyar öntudat” felszámolásában sikerült elérniük. Az az időszak szerencsére már a múltté, hogy az itt élő magyarok letagadják származásukat, mert magyarnak lenni nem érdemes. Túl vannak azon, hogy mindezek vállalása hátrányos helyzetet teremt számukra.

Még szerencsésebb lett volna azonban, ha a mindezeket elősegítő intézkedésekre nem kellett volna ilyen sokáig várniuk. Mert mi van a dolgok mögött? Az 1955- ös államszerződés Ausztriában sajnos csak a horvát és szlovén kisebbség jogait ismerte el, a magyarokét — lévén háborúvesztes állam —, nem. Egészen 1968-ig csupán a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület volt a magyar kisebbség egyetlen létező szervezete. A népcsoport védelmét és fennmaradását biztosító osztrák nemzetiségi törvényt — amelynek alapján a Magyar Népcsoport Nemzetiségi Tanácsa megalakulhatott, 1976-ban hozták. Közben csaknem két emberöltőnyi idő múlt,-el. Ezalatt a magyar kisebbség Burgenlandban több mint 60 százalékát elveszítette. A horvá- tok 41,5, a szlovének 56 százalékkal lettek kevesebben. Ugyanakkor a dél-tiroli osztrák kisebbség Olaszországban hatvan év alatt több mint 28 százalékkal gyarapodott, a ladinok 56 százalékkal növekedtek. Dél-Tirolban 39 német nyelvű felsőfokú iskola van. Magyarországon is a német ajkú kisebbségnek minden joga biztosított, pedig ez nincs államközi szerződésbe rögzítve. Alig 35 ezer német ajkúnak három anyanyelvi gimnáziumot létesítettek Budapesten, Baján, illetve Pécsen. Dél-Tirolban csaknem minden hatezer dél-tiroiina jut egy felsőfokú intézet. Burgenlandban a magyarok és horvátok együtt több mint 30 ezren vannak, ilyen alapon tehát 4,5 anyanyelvi gimnáziumra lehetne jogos igényük, ök azonban csupán egyetlen közös nemzetiségű gimnáziumot szeretnének Felsőőrben.

Túlzásoktól mentes, s nagyon reálisnak tűnik az az érvelésük is, hogy Magyarország és Ausztria között soha nem volt ilyen jó viszony, mint éppen napjainkban. Nagyon jó az együttműködés a két szomszédos megye, illetve tartomány között is, noha Vas megye hivatalosan Stájerországgal vette fel a közvetlen fcacsolatot. Vas megye és Burgenland vezetői is rendszeresen találkoznak, gazdasági, kereskedelmi egyezményeket kötnek, számos kulturális rendezvény cseréjére is sor kerül.

Három éve tanulnak burgenlandi magyar szakos tanárak a szombathelyi Tanárképző Főiskolán. A Burgenlandban magyarul is tanító tanároknak természetesen megvan az osztrák intézményekben megszerzett, megfelelő pedagógiai-didaktikai képzettségük, de legtöbbjük a magyar nyelvet csak családi környezetben sajátíthatta el, amit ugyan önképzéssel fejlesztett, de az több vonatkozásban kiegészítésre szorul. Felsőőri, pulyai magyar szakos tanárok az elmúlt tanévben már vizsgát is tettek és külön diplomát szereztek Magyarországon. A lépéstartáshoz minderre szükségük van az anyanyelvi oktatásban. Legutóbb a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a Szombathelyi Tanárképző Főiskola hosszabb távra szóló együttműködési megállapodást kötött, amelyben alapvető cél változatlanul a magyar szakos tanárok kép549