Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 5. szám - Bíró Margit: Egy grúz krónika tudósításai 5. századi kaukázusi támadásokról, hadjáratokról - Vahtang Gorgaszal életrajzának néhány kérdése (tanulmány)
jöttek Aphazetiből28, mivel az övék volt az Egriszckali29 folyótól lefelé eső egész terület és (most) elfoglalták az Egriszckali folyó és Cihe-Godzsi30 közti területet.” Bizánc Nyugat-Grúzia elleni támadásáról Priszkosz31 is beszámol. Tudósításából megtudjuk, hogy a császárnak valamilyen okból nézeteltérése támadt Gobazesz láz királlyal, s ezért háborút indított ellene. Gobazesz a perzsákhoz fordult segítségért, a sah azonban a kidaritákkal folytatott háborúja miatt visszautasította Gobazesz követeinek kérését. A láz király ezért kénytelen volt kiegyezni a császárral. Az „óvsz” betörés datálásának problémáját azonban ez az adat sem oldja meg, egyrészt azért, mert a Priszkosznál említett bizánci—láz háború idejét nem ismerjük32, másrészt azért, mert a két esemény időbeli egybeesésére vonatkozó Dzsuanser adatot is csak feltételezésként kezelhetjük. Vahtang első nagy katonai akciója, az északi hadjárat, válasz volt az „ovsz”-ok Kartli elleni támadására. Dzsuanser szerint az északi hadjárat megkezdésekor Vahtang tizenhat éves volt33 Sajnos, nincsenek olyan forrásaink, amelyek alátámasztanák Vahtangnak az Észak-Kaukázusban folytatott háborújáról szóló közlést. Ennek ellenére nincs okunk arra, hogy Dzsuansernek ezt az adatát kétségbe vonjuk. Teljes mértékben elképzelhető, hogy valóban volt egy ilyen hadjárat, amelyet a grúzok, mint Perzsia vazallusai a perzsák kezdeményezésére és azok közreműködésével indítottak34. Magának a hadjáratnak a megtörténte nem vonható kétségbe pusztán annak alapján sem, hogy a részletek leírásában számos mesés elemet is találunk, mint amilyen a hősök külsejének vagy a harci jeleneteknek az ábrázolása — amelyek kétség kívül egy hősi eposz hatása alatt keletkeztek33 Dzsuanser eképpen számol be az „óvsz”-ok elleni hadjárat előkészületeiről és eseményeiről36: AZ OVSZETI ELLENI TÁMADÁS MEGSZERVEZÉSE* Jóváhagyták Ovszeti megtámadását és szétszéledve mindenki a saját házába ment, hogy felkészüljön. Vahtang király pedig követet küldött az anyja fivéréhez, Varaz Bakurhoz, Rani erisztavjához37: értesítette az Ovszeti elleni hadjáratról és segítséget kért tőle. Örömmel megígérte (Varaz Bakur), mivel az ő országát is feldúlták az ovszok. Vahtang összehívta Kartli összes seregét; és mindannyian összegyűltek és Muhnariban38 és Herkiben39 táboroztak le az Aragvi innenső és túlsó partján: százezer lovas és hatvanezer gyalogos volt (ott), és elküldte Varaz Bakur a saját seregét, tizenkétezer lovast. Vahtang király elindult Mcheta40 városából, kiegészítette a saját seregét és elrendezte: tetszett neki nagy számú serege, a szép lovak és díszes felszerelésük, és látta, hogy mindegyik (harcos) vidám és elszánt, mivel elteltek az ovszok elleni (harci) buzgósággal. Eltelt örömmel és hálát adott istennek. Visszajött a városba és egy hetet imádkozással, böjtöléssel és virrasztással töltött és értékes ajándékokat osztott szét a nincstelenek között. Országában az uralkodást az anyjára, Szagduhtra, és a nővérére, Huarandzéra bízta, majd végrendeletet írt eképpen: „Ha nem térek vissza élve, a nővéremet, Huarandzét, vegye nőül apám fivérének a fia, Mirian. ö annak a Revnek a nemzetségéből való, aki Mi- rian fia és Trdat örmény király veje volt. Ö vegye feleségül a nővéremet és ő vegye át az uralkodást.” Ezt az írást az anyjának adta és senki mást nem tájékoztatott (róla). Miriant, az unokatestvérét, Mchetában hagyta. Elment Vahtang és Tian- etinél41 állt meg. Ott csatlakozott hozzá a Kaukázus valamennyi királya ötvenezer lovassal. Isten nevében elindult és átment a Darialan24 kapun. Ovszetibe való bevonulásakor tizenhat éves volt Vahtang. Akkor Ovszeti királyai összegyűjtötték seregeiket és Hazaretiből (is) csatoltak hozzá sereget, és annál a folyónál találkoztak, amely a Darialanon megy keresztül és Ovszeti síkságára folyik le. Ezt a folyót is Aragvinak nevezik, mivel mindkettő egy hegyről veszi kezdetét: a kartli Aragvi és az óvsz Aragvi. 422