Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 4. szám - László Gyula: A Szent László-legenda falképei (tanulmány)

vágása az eurázsiai vadászkultúrákban. Ethnographia, 1939. 38—41.

33 Vargyas Lajos, Kutatások a népballada középkori történetében II. A honfoglalás kori hősi epika továbbélése balladáinkban. Ethnographia 1960. 479—523.

M. n. rpa3HOB, ßpeBHeöiiiHe naMeTHHKH repoHnecKoro anoca HapoflOB iojkhoö Chőhph. Apx. CSophhk. Ho. 3. Toc. 3pMHTa*. JleHHHrpa«. 1971.7-31.

35 Lásd még a 35. jegyzetet, továbbá Vargyas Lajos, Honfoglalás előtti hagyományok Szent László legendájában (Athleta Patriae, Budapest, 1980. 9—18).

36 Vlasta Dvoraková, La légende de Saint La- dislas découverte dans l’église de Velká Lomnica. Buletinul Monumentelor Istorice. XII. (1972)

37 Vasile Dragut, Legenda „Eroului de frontiéra” in pictura medievala din Transylvania. Buletinul Monumentelor Istoilce. XLIV (1975). 21—38.

38 Dobos Vera tanulmányát csak a 42. jegyzetben idézett Vizkelety dolgozatból ismerem.

39 K. Stejskal művét idézi Lukács Zsuzsa (Athleta Patriae, 1980. 181).

40 Még közöletlen tanulmánya kéziratának szíves átengedéséért ezúton mondok köszönetét, lásd: Die Parier, Köln. 1980. 144—148.

41 Lásd a 44. jegyzetben idézett mű 115 lapján.

42 Kristó Gyula, XI—XIII. századi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány. Ethnographia, 1972. I. 64 sk.

43 Kulcsár Péter, i. m. 162—163.

44 Lakatos József festőművész felvétele. A pajzs dr. Barsi Ernő tulajdona volt (Győr, Tanácsköztársaság u. 35.) Mindenképpen érdemes lenne a teljes képsor feldolgozása.

4 ' ívidául:

H. A Op6ejiH-K. B. TpeBep, CocammcKHŐ MeTaji. M. JI.

11. tábla Bahram Gur hárfás leányával Azadéval: Sarre-Martin, Die Ausstellung von Meisterwerken muhammadanischer Kunst in München. 1910 II. 98. tábla

BaxpaM Typ h A3aae H3 IUax-HaM3. Jlr. 1935. (SpMHTaxc. pea. H. OpöejiH.)

stb. stb. Ez a jelenet igen kedvelt motívum a XIII—XIV. század kerámiájában is. Valamennyi ábrázoláson itt is oldalt ül a nő. Nyugati példa: a sólymászlovas mögött ülő leányra pl. egy XV. századi fametszeten (E. Fusch, Illeustrierte Sittegeschichte vom Mittelalter bis zum Gegewert. München, 1909. 8. kép.

45a Demény István Pál, Kerekes Izsák balladája. Kriterion, Bukarest. 1980.

46 Athleta Patriae (szerk. Mezey László). Budapest, 1980.

352

SZENT KÜZDELEM A GERMAN MŰVÉSZETBEN