Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 2. szám - Vékony Gábor: Késő népvándorláskori rovásfeliratok II. (tanulmány)
mezesének eredménye, aminlt a szöveg sorrendje is az. A bat jel kivételével a többi jel .adott a nagyszentmik!ősi feliratokban, eze(k alapján az átírás a következő (a kövér pontok az ismeretlen betűket jelölik): Az átírásban azonnal szembetűnő a tj. betűkapcsolat töbszörös, valamint a M> betűkapcsolat egyszeri előforduluása. Mivel a szarvasi felirat egy tűtartó felirata, eléggé kézenfekvő volt annak föltevése, hogy a tű szó szerepelhet a szövegben. Ez a körülmény természetesen a magyar olvasati kísérletet indokolta. Magyarra utalhatott az első sorban a s betűcsoport, amelyet egy tűtartónál értelemszerűen vas nak olvashattam. Magyarra utalt a y-Ik gyakorisága, amelyek megfigyelhetően szó végen vagy n előtt olvashatók, s indokolhatóan a felszólító mód * jelével lennének azonosíthatók. Magyarra utalt ugyanakkor helyenként az s-ek ismétlődése, amely igeragozásunk második személyben feltűnő sz ragjával volt összevethető. Végül, a felirat utolsó sorában olvasható ätnm betűcsoport, amelyet választójel különít el a megelőző szövegtől, jó okkal ’istenem’ alakban értelmezhető. Ezekhez csatlakozik a második sor végén a ßr. vagy ßr betűcsoport, amit aligha érdemes elválasztani a m. varr szótól. Meg kell jegyeznem, hogy az első olvasati kísérlet török volt. A török lehetőség azért foglalkoztatott rövid ideig, mert a feliratban kétszer is olvasható a sn, amelyet sen ’te’ formában értelmezhettem. Másrészt (a magam történeti koncepciójának ellenére) kézenfekvőbbnek látszott számomra, hogy a szarvasi tűtartón török szöveg van. A török olvasati kísérlet azonban eredménytelen maradt, ugyanakkor pedig a nagyszentmiklósi — többnyelvű — feliratok jelentős része is magyarnak mutatkozott, sőt a 21. csésze görög betűkkel írt szövege is magyarul olvasható. A szarvasi betűkapcsolatot pedig a magánhangzók beírásával t*](Ü -nek olvashattam, amely szó a tű szó ősmagyar (kései ősmagyar) alakjának mutatkozott. A tű iszó a többi szavakkal világosan meghatározta a felirat nyelvét: a magyart. A felirat olvasata: Szövegszerű magyar visszaadásban: Üingür isznek imé vas tű/ő tövedjen is zen, tű, tű/'te rossz belevanrsz fesesz, áljesz, el... Üngür ne edjen, űzz, eméssz őt én isteneim! 155
