Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 2. szám - Vékony Gábor: Késő népvándorláskori rovásfeliratok II. (tanulmány)
Orient. Hung. 25. 1981. 410.), ía tolasd pálcikán ma 60 jel olvasható, az elistai koponyán 43 i(KIjastomyj, S. G.—Vásáry I., Runiceskaja nadpis’ na cerepa byika iz Povolz’ja, vő. Bálint Cs.,. Acta Orient. Hung. i. m. 12. j.), a különböző nagyszentmiklósi fdinatok összesen 66 jelet számolnak, de ezek mean összefüggő szövegek, ahogy a xumaraiak sem azok. A szarvasi 62 jeliből 5il azonos a Nagyszentmálklóson ismert jeleikkel, azaz a .betűk 5/e-a (vagyis minden olyan (kísérlet, amely a szarvasi feliratot a nagy- szentmiklósialktól függetlenül értelmezné, kudarcra ítélt). Amennyiben (tehát van egy olyan nagyszentmiklósi olvasat, amelyik helyes, akkor egyértelmű, hogy a szarvasi rovásfelirat olvasható. Világosan kiderül ez akkor, ha tudjuk, hogy a szarvasi abc 19 betűt ad, a nagyszentmiklósi 21-et, s a szarvasiban 19 jel .közül 13 azonos a nagyszertmilklósiaklkal. Ez 68,4%-os azonosság, tehát 2/3 arány fölötti. Mindez természetesen azt jelenti, hogy a nagyszentmiklósi hangértékek alapján a szarvasi felirat különösebb nehézségek nélkül olvasható. Egyben a szarvasi felirat minden nagyszentmiklósi olvasati kísérlet próbája, amely egyértelműen eldönti egy-egy olvasati kísérletről, hogy az lehetségesbe vagy sem. A szarvasi felirat: Ez az olvasat természetesen rekonstrukció, hiszen a tűtartó élei roncsoltak, ezért az eseteik többségéiben a jelek alsó és felső részei hiányoznak. Ez a hiány azonban nem olyan mértékű, hogy ne tudjuk meghatározni a betűk alakját, s ezzel magukat a betűket. Az r jele esetében pl. az alsó és felső vízszintes vontai hiányzik, az első sor Ikivételéval, ahol a felső látható. Meg aztán alig valószínű, hogy három s következzen egymás után a szövegben többször is, pedig ha itt nem r-eket olvasnánk, ákkor ez a helyzet állna elő. A jelek olvasata lennek ellenére meglehetősen biztos, még a jelentősebb kiegészítéseknél is. A szöveg szavait gyakran rövid függőleges vonalkák választják el egymástól, hasonlóan Niagyszentmiklóshoz. Ezek a választó jelek helyenként a sorok középvonalánál feljebb (kerülnek, így helyemként azt a képzetet kelthetik (így az n-ek mellett), hogy valami ismeretlen jellel (állunk szemben. Ilyen jel azonban sehol sem található a kelet-európai rovásírásos körben, s különös módon csak szóvégen jelentkeznek a szarvasi feliratban is. Meglétükkel tehát nehezen számolhatnánk. A b, g, j, i, k, l meghatározása természetesen már a szarvasi szöveg értel154
