Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - Határ Győző: A patkánykirály (kamaradráma két részben)
buknál az orrodra, ahányszor! Csak ma! Hol vagy, hová lettél? Felemeli a hangját De a keserves Krisztusodat, csak ne tégy úgy, mintha nem hallanád! FSE Hozza a második dobozt. Roskadozva Én édes Krisztusom. Mindenkinek van valakije, fia, szeretője. Stricije! Egy férfiember! Csak nekem nincs senkim. Az asztal mellett elmenet a súlyos dobozt elejti. A lócára rogy FD Felpattan az ágyról Hogy beszélhetsz ilyet? Visszaül az ágy szélére „Nincs senkid”?!... Hát én? FSE Te? Te vakarák te, annak is csak kosz: huszonöt éve szökevény — amibe belehülyültél! FD Nem értlek, egyszerűen nem értlek — FSE Hogy micsoda marhajószág is az ember. Mért is nem szakadok bele már, én édes Jézusom, mért is nem! FD Egyszerűen nem tudom, mi a bajod. Évek óta nem nyúlok hozzád, azt akartad, ne nyúljak hozzád, te akartad, nem te akartad?! És most, hogy nem nyúlok hozzád már évek óta: most az a baj. FSE Ha egy kis eszük volna, huszonöt év után rehabilitálnának és tábornokká léptetnének elő minden katonaszökevényt. FD Rendben van — FSE De már annyi sincs nekem, az a vigaszom se maradt: nincs mit megszabadulni rajtad. FD Nincs senkid — FSE Én szerelmes Jézusom: senkim-de- senkim! FD De ha egyszer nincs senkid, ha én egyszer senki vagyok, akkor kinek harácsolsz, minek hordod össze ezt a sok lopott száj rét — FSE Kezét tördeli Hallgass! FD Kinek-minek?! FSE A Krisztus szent szerelmére: hallgass! FD Magadnak? Magadnak, hogy majd a hátadra veszed, kiszaladsz vele a mezőre? FSE Mert az a jószág ösztön még mindig dolgozik bennem, de benned már az se dolgozik. FD Bennem nem dolgozik. FSE A cukorra az mondják, az utolsó cukor. FD Mondták már máskor is. FSE Tépik egymást. Ki tudja, lesz-e krumpli, lesz-e liszt? ölik egymást, elkapta őket az őrület. FD „Az őrület”! És még engem nevezel patkánynak; de zabrálod a lisztet, ahol éred, mert téged is elkapott. FSE Hallottad a tankokat? FD Várj csak, várj. Még engem is elkaphat. FSE Mondják: ki a mezőre, az a legjobb, az még talán. FD Egy józan őrület. FSE Mint a tébolyodottak. De azután. ..?! FD Azután jön az én őrületem. Géppisztolyát leakasztja a falról és az ágyra hajítja A gitárom. FSE Huszonöt évvel ezelőtt, amikor ezen az ajtón bejöttél — FD Hogy kéznél legyen. FSE Nem gondoltam volna — FD Derékszíját csatolja Vezér kell ennek a csürhének. FSE Éjszaka: hallottad? FD Vezér! FSE Azt mondtam: hallottad a tankokat? FD Pöffeszkedik Aki nem ijed meg a saját árnyékától. FSE Egész éjszaka vonultak. Táncoltak a műszerek a tálcákon, rengett a fal, egész éjszaka dübörögtek — FD Tulajdon nagyszerűségétől megmá- morosodva Vezér! FSE Tenyerébe temeti arcát Csak én állok itt, mint az egy szál ujjam, olyan árván, én édes Jézusom! Senkim-de-senkim! FD „Jézus-Jézus”! A lábánál fogva nem akarod lecibálni az égből? FSE Az én ítélő Jézusomat a szájadra ne vedd, mert még megkaphatod. Te is, patkánykirály, még ott találhatod magad a Megítélő Jézus előtt — FD Vitriolos gúnnyal 1101
