Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 12. szám - Határ Győző: A patkánykirály (kamaradráma két részben)

FSE Ez tisztára — FD Gondolsz, amit akarja. Ez az enyém pince. FSE Fred, térj eszedre. Te kis hülye. Még ha itt maradnál is, tegyük fel, hogy itt maradnál — FD Itt maradok. FSE Te kis hülye. Még ha itt maradnál, akkor is. Ha a kis hülye eszed nem járja ki, majd kijárja az a kis hülye hasad. Mit gondolsz, honnan került eddig is a meleg kanál leves abba a kis élősdi hasadba, ha nem on­nan, hogy én kijártam és kerestem rád? honnan?! Megindul az élet, babám, fogytán az eleség és hamar felkopik ám az a kis hülye állad, az a borotvát nem látott, te hülye kölyök te. FD Jbbemti bloody szvinya parsivo sporca madonssz’szam a keserves kurva hétszentség! FSE Hacsak azzal a baltával fel nem darabolsz, és el nem teszel olajban- ecetben, amihez hordót kellene ke­rítened szentem — hogy rámjárj egy-két hónapig, amíg futja a húsi- kámból; s utána mégis csak fel kell menned innen, babám s akkor már nemcsak mint katonaszökevényt vesznék elő, hanem mint kannibált is — FD Fegyverét a sarokba vágja és a ló­cára roskad FSE Adjam a haltát? Kis kannibál . . . FD Könyörög De ugye nem hozod rám a tábori rendőrséget? Ugye nem? Frangoise! FSE Belekócol Fred hajába Dehogy hozom, dehogy-dehogy. Kis hülyöncöm. Csak épp körülnézek, hogy mi van a városban, beszala­dok a kórházba, megelőzöm az is­merősöket abban, hogy idejöjjenek, mert ha elkezdik és úgy idekapnak, mint régen, hát nem tudom, med­dig titkolhatnám, hogy katonaszö­kevényt rejtegetek. FD De ugye nem adsz fel? Ugye nem azért mégy, hogy-------------?! Es­küdj meg! Esküdj meg! FSE Amire akarod. FD A fiad életére. A férjed hogy ha­zajön. FSE Arra. És most reteszeld ki az ajtót. FD Honnan tudjam, hogy te vagy, ha jössz ? FSE Szólítlak, szamaram. FD Hármat kopogsz? FSE Hármat kopogok. FD Nem maradsz el soká, megígéred?! FSE Nem. Nem maradok el soká, ha megígéred — FD Nem ígérek semmit! Ne menj el! FSE Hogy amíg el leszek, nem követsz el semmi ostobaságot. FD A fegyvert nem adom. FSE Te patkány te. Nem magamat fél­tem: téged féltelek. Téged. FD Odakullog, kireteszeli az ajtót és lassan kitárja FSE Sugárzón Istenem! Hogy ezt megértem! Fel a lépcsőn és el 5. jelenet. Fred egyedül. FD A lócára roskad. A rádió sercegni kezd; felfigyel. Odalép a készülék­hez és lassan teljes hangerőre csa­varja. Ugyanaz a mámoros tombo- lás, mint az előbb — „La libération de la ...!” — „Citoyens!” — „Vive la...!” — de fülsiketítő lármája most betölti az egész teret. A fülé­hez kap; hirtelen mozdulattal lekat- tantja a rádiót. A hangorkán — mintha elvágták volna — abbama­rad. A lócához vánszorog, földre rogy, és beharapott szájjal, boldog­talanul szűköl Mmmm!. .. Mmmrn... Mmmm! — A színpad elsötétül. Gitár játék 6. jelenet. Fred, kisvártatva Frangoise. Az olajlámpa ismét a mennyezetgerendán lóg. Amikor fénye földereng FD derékig meztelenül, az ócska lavór előtt áll —- a nézőnek háttal — és mosakszik FSE Odakint. Megveri a bunker ajtaját Fred! Fred! Eressz be, nem hallod? FD Borzas. Riadtan, vadul törülközik FSE M. f. Nem hallja. Jézus Máriám, nem hallja. Alszik. Fred, az Isten szerel­mére, Ered, Ered! 1068

Next

/
Oldalképek
Tartalom