Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 11. szám - Marosi Ernő: Johannes Aquila és a 14. századi falfestészet (tanulmány)
képtémája Szent Péterhez, Pálhoz és Miklóshoz kapcsolódik, ezeket Szent Lőrinc- és Szent Ferenc-jelenetek egészítik ki az cnl térfalakon. Az északi fal nagy Utolsó ítélet- képe alatt a Mettercia és a három Mária képein kívül Szent Katalin és Borbála legendájának képei és egy részletes Zsuzsanna-ciklus található. Legjelentősebb azonban alighanem a hajó képei fölött végigvonuló Szent Lásaló-legendának egyedülálló összeállítása. Míg az északi falon a kerlési csata általánosan elterjedt jelenetsora található, a diadalíven és a déli falon található folytatást egyetlen jelenet (a váradi székesegyház alapítása, amelynek megfelelője a Képes Krónikában található) kivételével más példából nem ismerjük. Ezeknek a jeleneteknek, László királlyá választásának, koronázásának, továbbá a kunok (és Salamon) elleni második csatájának értelmezésével eddig egyedül Römer Flóris foglalkozott, éppúgy, mint a ciklus talányos zárójelenetével, amely egy szerzetesi öltözetű idősebb férfit és egy neki koronát nyújtó fiatalabb zarándokot (Kálmánt és Álmost?) ábrázol. Bizonyosan igaza volt Rómernek abban a feltevésében, hogy e jelenetek forrása a Képes Krónika szövege lehetett. Ez a tény éppúgy a megbízók, a Bánfi család tagjainak meghatározó szerepére utal, mint a szentek képciklusának összeállítására. Mindenképpen azon kérdések közé tartozik, amelyen régen feledésbe merültek, s amelyekre az elkövetkező idő kutatásainak kell feleletet adniuk. Ilyen kérdések egész sorának felvetésében látjuk az Aquila-kérdéssel foglalkozó tanácskozás legfőbb eredményét. JEGYZETEK 1. Lente István: A veleméri falfestmények helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem 1969—1970. Budapest 1972. 269. skk. 2. Römer Flóris Ferenc: Régi falképek Magyarországon. Monumenta Hungáriáé Archaeologica III. Budapest 1874. 13. skk. — vö.: Lyka K.: Thieme—Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Kühst- ler II. Leipzig 1908. 50. 3. Ernst Mihály: A dunántúli falfestés középkori emlékei. Budapest 1935. 18. skk. 4. Stele, France: SrednjeveSko stensko sii- karstvo. Monumenta artis Slovenicae I. Ljubljana 1935. 13—14. és 17—18. Die mittelalterliche Wandmalerei in Slowenien in mitteleuropäischem Rahmen. Südostforschungen XVI. (1959); Gotsko stensko slikarstvo. Ars Sloveniae. Ljubljana. 1972. 5. Radocsay Dénes: A középkori Magyar- ország falképei. Budapest 1954. 57. skk.. 112. skk., 175. sk., 231. skk. és uő.: Falképek a középkori Magyarországon. Budapest 1977. 21. sk. 6. Bogyay, Thomas von: Die Selbstbildnisse des Malers Johannes Aquila aus den Jahren 1378 und 1392. Stil und Überlieferung in der Kunst des Abendlandes. Berlin 1967. III. 55. skk. 7. 1. 1. jegyzet. V. ö.: Prokopp, Maria: Italian Trecento Influence on Murals in East Central Europe particularly Hungary. Budapest 1983. 40. sk., 106, 188. sk. (A feliratok teljesen eltorzult olvasatú közlésével!) — Az i. m. 40. oldalán említett kapcsolatokat Altenmarkkal tagadta: Kodolitsch, G.: Die Fresken zu St. Veit in Altenmark, Weststeiermark, österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege XXIII (1969) 191. skk. L. még: Karlowska-Kamzowa, Alicja: Ma- larstwo gotyckie Europy srodowowschod- niej. Warszawa-Poznan 1982. 37 (teljesen hibás dátumokkal). 8. Ocherbauer, Ulrich: Die Wandmalerei der Steiermark im 15. Jahrhundert. Disz- szertáció, kézirat. Graz 1954. 61. skk. 9. Stele: i. m. 1935. 14. 10. Römer: i. m. 1874. 19. 11. Römer: i. m. 1874. 47. 12. Vö.: Komelj, Ivan: Gotska architektúra na Slovenskem. Razvoj stavbnih clenov in cerkvenega prostora. Ljubljana 1973. 166. skk. 13. A konferencián különösen elevenen vitatott kérdés volt, vajon ez a stílus tekinthető-e az itáliai művészettel való közvetlen érintkezése eredményének, vagy beilleszkedik az ausztriai, illetve csehországi festészet itáliai eredetű stílusrétegébe. Mindenekelőtt Georg Kodolitsch és Elga Lánc utalt arra, hogy a valódi freskótechniká feltűnése a 14. századi ausztriai falképeken rendszerint itáliai eredetű művészek jelenlétével függ össze. Ezért nagy fontosságot kell tulajdonítanunk az Aquila falképeire vonatkozó festéstechnikai megfigyelésekének. 1056
