Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 11. szám - Kiss Anna: Bábu és kerék (dráma)
aki provence-i, és ennél fogva kontár a gyomor nemes örömeihez! Mi, bretonok ...! PROVANSZÁL Olyanok vagytok, mint a tök a vízen, nem ismertem bretont, aki épeszű lett volna! BRETON (fel az égre) Uram, ha nem segélsz, ezek közt felfordulok éhen! TALIÁN (kezében ott lóbál a bábujáték, épp úgy hozzá tartozik, mint a lötyögő harlekin- trikó, ha épp nincs a kezében, a nyakában lóg. Fel, az égre) Nehogy megszánd, mert nem érdemli! Meg akar téveszteni, ahogy mindig! Egy hete sincs, hogy jóllakott! ! ! Ráadásul feltételezi rólad, hogy elég a kolostort odahagyni, felkapaszkodni egy kellékes járgányra, s e már le sem látsz a füstfogójáig! (alpári gesztus) (Gyökérke valami véget nem érő ágytakarót húz-von a járgányról, a Talián egy ideig nézi a mozgó női hátsót, s hirtelen mozdulattal magához húzza) BRETON (a hagymával) Meghalsz, szövegek sültére, vigyázz! TALIÁN (a provanszálnak) Ez az, mikor valakinek fingja nincsen az átlónyegüléshez! PROVANSZÁL Jaj, fiacskám, ez sokkal egyszerűbb! A mí.mesek arcátlan mesterségét némáktól kell tanuljad, nézz oda! (Gyökérkére) Pofázni könnyű! TALIÁN Könnyű ...! Mégis nekem kel l minden kapuőrt elkábítni, hogy: Mes-ter! Pestises kordé nem így néz ki! Ááá! Bűzflik, mert Gastellamontében sajtot árultunk róla ...! (belerúg a járgányba) Mikor látszik, hogy sírásótól loptuk. (alánéz a takaró alá) Gyökérke ...! Hogy maradt ez életben ott a nagy (közös gödörben ... ?! Pfúj, a pestis! (röhögés, közben szaval) „fané szüzek közt Jilliom virága mátkád ’Rolandom’ vér szeplője nélkül, illő beszéd és lant beszéde társa, csalogány romlott énekétől is alélna, ó Rolandom ...!” (elengedi Gyökérkét, az csápolva oldalra húzódik, eltűnik az ágytakaró alatt) Cezana, szülővárosom üres! Mit Cezana ...! Lanzo, Forno! Castellamonte félig!
