Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk (tanulmány)
Kőszegnek 50 éve van múzeuma, de csaik öt éve van régésze és csak 2 éve régészeti kutatása! A város vezetése, ha szerényen is, támogatást nyújt, a Szent Jakab-templom kutatása imégis elakadt. Nem lehetett az útburkolati munkákat leállítani öt hónapra, s így a szentély keleti és északi felét úgy betonoztatták le, 'lényegében örök időkre, hogy feltáratlan maradt. A régész, a történész azonban megszokta, hogy csonka adatokkal keill dolgoznia, s ki kell egészítenie, nemegyszer tudományos fantáziáival, a hiányokat. A Szent Jakab-templom szentélye mellett kiásott szelvényekben a sárga anyatalaj viszonylagos „tisztasága”, valamint a fundamentum közvetlen közelében talált XV. századvégi edény és kályhacsemipe-itöredékek alapján úgy gondolom, 1480 tájáig a mai gótikus szentély nem létezett! A szentély falszövetének alapos vizsgálata, a falcsatlakozások tanúságai pedig azt sugallják, hogy a templom-hajók sem épültek korábban. Magyarán: abban az időben, amikor a tornyokkal tagolt tamp- lomerődfal még teljes egészéiben állott, a mai Szent Jaka'b-templom hélyett egy kisebb templom állhatott. A későbbi rendház helyén, annak déli szárnya alatt rejtőzködhet talán a Szent Katalin temetőkápolna. A -házakat kutató mű-emlékes kollégák a középkori Zsidó, ma K-elcz-Ade-lffy utcában találtak olyan beépített, faragott köveikéit, amelyek származhatnak az 1670- es években elbontott Szent Katalin-tempi ómból, amelyik — mondjuk — az 1300-as évektől volt a városka temetőkápolnája. Nem érzem magam csalhatatlannak, hiszen a történettudomány nem devalválódik attól, ha elismerjük, a múlt soha és senki által nem ismerhető meg teljes mélységében. Kísérleteket -teszünk, magyarázatokkal szolgálunk, lehetőség-éket ve(1003
