Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám - Fekete Mária: Váratlan épületnyomok egy őskori lelőhelyen (tanulmány)

FEKETE MÁRIA Váratlan épületnyomok egy őskori lelőhelyen A velemi Szentvid hegy későbronzkori teraszos városának feltárását 1973 óta folya­matosan végzi a Savaria Múzeum. A korai (1896—1929) és a jelenlegi ásatásak, a fel­színi anyaggyűjtések során a lelőhelyről i. e. 1200-tól időszámításunkig rendelke­zünk nagy mennyiségű leletanyaggal. Ez az anyag a teraszos lejtőn — szórványos római, ill. Árpád-kori jelenléttel — későkelta leletekkel zárul. A virágzó őskori vá­ros megszűnését, római megszállásának helyét készültünk meghatározni; valamilyen erődítést, ellenőrző állomást, őrtornyot kerestünk, amely a meghódított területet el­lenőrizte. Bár a római korban nem jellemző a hegyi települések létesítése, az őskori földvárak megszállása, de előfordul a nagymúltú és nagyforgalmú kereskedőcentru­mok továbbélése (pl.: Magdalensberg-Virunum Ausztriában). Ehhez a vizsgálathoz kínálkozott megfelelő helyszínként a jelen formájában 1859-ben épült Szent Vid kápolna előtti kiugró földnyelv, ahol a felszínen is észlel­tünk falszakaszokat. Ez a terület a kápolna szintje alatt 1,5 méterrel mélyebben feküdt. A korábbi kutatások, felmérések alapján a XIII. századi vár részének a templom tornyát tartottuk, a sziklanyelven előkerülő építményt — szintadatai alap­ján — a középkort megelőző periódusból vártuk. (A templomtoronyról ut Íjára: C. Harrách Erzsébet, Levéltári Évkönyv, 1/1976/251—252.) 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom