Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 9. szám - Hajnal Gábor: Józanul, Révedünk csendben, Gyászhír jött (versek)

HAJNAL GÁBOR Józanul Bizony nem tartoztam a nagyurakhoz bizony handabandára sose tellett széles gesztusok sose jellemeztek és ültem asztalfőn is józanul. Tévedtem így is éppen eleget és elviseltem amit rám kimért mint örök szegényemberre a sors nem könnyedén de összeszorított fogakkal. Voltam boldog is ölelő karokban erőt adott hűtlen s hűséges szerelem s bár későn szikrás tájakat bejártam halálközelben éltem s itt vagyok. Bizony nehéz volt eljutnom idáig bizony nem ordibáltam sohasem bizony csak szívós ínam segített mert köd és fagy és éj is meggyötört. De konokan mondom a magamét hét évtized morajlik énekemben és egyre öblösödve zeng felettem a teljesedő fénylő alkonyat. 940

Next

/
Oldalképek
Tartalom