Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 8. szám - Kovács József: A Magyar Szent Korona (tanulmány)

után a Ch róni con Alexaindninuimra hivatkozva (forrása: Salmas: Ser. H. A., tartus II., p. 851.) leírja a itágabfo értelembe vett korona két változatátZrerpavog rpofiaxog — a római korona égyetlen aranyahroncsi, vadállat fogaiként kiálló éles sugaraikkal, amilyen a római istenségeiken is látható. — A ort/i/uo. pedig, a sisakból keletkezve, amolyan fejfedő féleség volt, arany körökkel, amelyék mégis egyetlen sávban az egész fejet körüljárták, amire azután két egymást derékszögben keresztező félkörív hajolt, a csúcson pedig többnyire kereszt volt, egyébként pólyáikban tartva pazarul gyöngyök és drágaköveik fedték.” (Jo. Jacabi Reiske Commentarii ad Constantini Porphyrogenneti Ceremóniáié Auláé Bizantinae cum insertis brevibus V. C. Jo. Hen­rid Leichii notis ..., Lipsiae, 1751; 15. old.). Okvetlenül fel kell figyelnünk két, a 13. század 'első felében keletkezett korona- leírásra. Különös értékűiket az adja, hogy míg az egyik Bizánc légkörében és görög nyelven fogalmazódott meg, addig a másik valamelyik nyugati kolostorban íródott a nyugati világ szellemében 'és 'latin nyelven. Az elsőnek a szerzője a tudományos nevelésiben részesült és a bizánci udvari életben nagyon járatos írónő, Anna Komnéne (—|— Iil48), aki császári atyjáról írt mű­vében, az Alexvaszban (3. könyv 4. fejezetében), arról ás tájékoztat, hogy káik hord­hattak aréppa -t (— ezt a szót gyűjtőnévként használja minden koronára! —) és ki milyent. Felsorolásában a Baszileusz, az Imperator áll az élen, akinél a föhatalom van; koronája óiadri/ia. . ót követi a Szebasztokrator, a imásodesászár (ezt a méltó­ságot és óimat a szerzőnő atyja hozta létre, először Izaakiosz Kominenosz számára), majd a harmadik helyen a Cézár szereped; a két utóbbi koronája oretpavog. Anna Komnene 'mindkét Ikoronatípust nagyvonalakban le is írja: „r<> ßamhxav öi'aöypia— az uralkodói diadém félgömbszerűen csavarodó héjazat, amely a fejet teljesen kör­befogja és amelyet gyöngyök és drágaköveik, berafcották és lecsüngőik is, díszítenek. — A Szehasztokratorok és a Cézárok QT^qjavvg-a pedig csak hellyfel-közzel kaphat gyöngyöt és egyszerűbb követ 'és boltozat nélküli.” A .másik szerző, akinél korona-leírást találunk, a nagytudású, sokat író, de életéről nem sokat eláruló nyugati szerzetes, Honorius Augustodunensis (-(-1156). A Gemma animae (A lélek ékköve) c. terjedelmes műve 1. könyvének 224. fejezeté­ben írja ile a császári koronát, illetve annak értelmezését: „Corona Iimperatords est circulus orbis. Portat ergo Augustus, coronaim, qui deciarat se regere mundd mo­narchiám. Corona quoque dicitur victoria unde et viotores coronantur, et Auigusti wiotores orbis dicebatur. Arcus super coronam ourvatur, eo qiuod Oceanus imundum dividere narratur.” — „Az Imperator koronája a kerek világ. Hordja tehát a csá­szár a koronát, hogy kinyilvánítsa, hogy ő kormányozza a viliág egyeduralmát. A koronát győzelemnek is mondják, innen van, hogy a győzteseket is megkoronázzák, ív hajlik a korona fölé, hogy így elmondja, hogy a viliágat az Óceán osztja”. )— A következő, 225. fejezetben szól még a királyok koronájáról is, amit diadémnak ne­vez, de inkább értelmezve: „A királyok diadómja pedig az ország terjedelmét je­lenti, és mindenki, aki megfeszülve küzd, koronát nyer. Megjár ezért a korona a királyoknak, mert ha az igazságért küzdenek, ákfcor a mindenek királyával mint megkoronázó ttaik uralkodnak...” És most lássuk, milyen is a Magyar Szent Korona? Van abroncsa, boltozata, ke­resztje. Vannak gyöngyei és drágakövei. Tehát olyan, mint amilyennek az Impera­tor koronájának lleonie kell. így azután a Magyar Szent Korona is egy olyan ha­talomnak a jelképe, amely fölött már nincs más evilági hatalom. Más szóval, vi­selője uralkodói hatalmában más uralkodónak nincs alávetve. Bamfaxov őia.őr/fax — Corona Iimperatoris! Anna iKomnene és Honorius Augusto- dunensis korona — meghatározásának fényében Világosabb lesz előttünk Szent Ist­ván Nagyobb Legendájának 'egyik mondata (n. 9.): ,'.Stephanus rex appellatur et unetione crisimaíii perunctus diademate regalis dignitatis felicdter coronatur...” — „István királlyá kikiáltják, s az olajkenettel felikenve a királyi méltóság diadémájá- val szerencsésen ímegkoronáztatott...” — Következésképp a legendának a pontos 893

Next

/
Oldalképek
Tartalom